
Fotó: Pinti Attila
A sportnak identitásképző ereje is van – fogalmazott Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul a Sport Székelyföldön: szabadidős tevékenység vagy életforma? című beszélgetésen, melyet szerda délután tartottak Tusványoson.
2015. július 22., 22:322015. július 22., 22:32
A főkonzul arra kérte beszélgetőtársait, osszák meg gondolataikat arról, hogy mit gondolnak a sport jelentőségéről. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere rámutatott, hogy a téli sporttudás java még mindig Csíkszeredában van, ugyanakkor ismertette a Romániában egyedülálló, kisiskolások számára kitalált korcsolya- és úszásprogramot is.
„Amíg Magyarországon nemzeti ügy a sport, a testnevelés, a mozgás megszerettetése, addig Romániában a sport ellen van az olimpiai bizottságtól kezdve, a szövetségen keresztül, a kormányról nem beszélve, mindenki. Az iskolában a sport megtűrt állapotba került. Ezt próbálta ellensúlyozni a város, amikor ezt a programot elindította. Nagy harc volt. A cél az volt, hogy heti rendszerességgel mindenki menjen korcsolyázni és úszni. Ez a program bevált, de hatalmas küzdelem volt egyik-másik iskolaigazgatóval, és nem mellékesen a tanítókkal. Őket volt a legnehezebb rávenni arra, hogy ezt kell csinálni. Ez kötelező jellegű tevékenység, nem opcionális” – mutatott rá a korábbi városvezető.
„Annyira azért nem élsport, amit mi művelünk, próbáljuk, hogy az legyen. De míg Magyarországon egy kicsi focista után kétfajta támogatást kap a klub, itt kétfajta illetéket kell fizetnünk. A felnőtt focicsapatunk egy édes teher, mert nehéz helytállni. A sport az egyetlen, amire mindenki figyel, mindenki mindenkiről mindent tud. Óriási a konkurencia. Most már legalább rajta vagyunk a térképen. Akkor van esélyünk előre lépni, ha a székelyföldi egyesületek végzik a dolgukat és lépnek előre” – mondta el Szondy Zoltán, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke.
A sport nemcsak szabadidős tevékenység, és nemcsak versenysport. Nemcsak életforma, hanem érzelem és identitás is – összegzett a beszélgetés végén a főkonzul.
A következő évben kezdődhet el Csíkszereda városbejáratainál az új, a városlakók tetszését elnyerő arculati elemek építése. Az ötletpályázat nyomán legjobbnak ítélt elképzelés alapján idén a műszaki terveket szeretnék elkészíttetni.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
szóljon hozzá!