
Fotó: Veres Nándor
Erdély a legbiztonságosabb régió Romániában a Storia.ro ingatlanközvetítő portál által végzett felmérés szerint, illetve a negyvenegy közül Csíkszereda a 7. legbiztonságosabb megyeszékhely. A városon belül Csíksomlyó a legveszélytelenebb.
2017. február 06., 11:082017. február 06., 11:08
2017. február 06., 13:062017. február 06., 13:06
A Storia.ro ingatlanközvetítő portál tavaly november és idén január között végzett összetett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyek a legbiztonságosabb régiók, városok, illetve lakónegyedek Romániában. A felmérést közvélemény-kutatásnak is nevezhetnénk, ugyanis az eredményeket az adott területek lakóinak beszámolóiból állították össze.
A kutatást a D&D Research piackutató céggel együttműködve közel 94 ezer romániai férfi és nő megkérdezésével végezték: többek között azt vizsgálták, hogy mennyire tartják biztonságosnak, zajosnak, tisztának és költségesnek a lakhelyüket, illetve mennyire elégedettek a környéken található üzletek, intézmények, kulturális, oktatási és egészségügyi létesítmények, zöldövezetek tekintetében.
Az önbevallásos értékelések szerint a régiók szerinti leosztásban Erdélyt tartják a legbiztonságosabbnak, a sorban pedig a Körösök vidéke és Bukarest környéke következik. Az ellenkező oldalon Máramaros környékét és Moldvát tartják a legveszélyesebbnek. A megkérdezettek szerint a vizsgált 42 város közül Nagyvárad a legbiztonságosabb, ezt követi Brassó, Kolozsvár, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy és Temesvár. Csíkszereda a hetedik legbiztonságosabb város a felmérés szerint. Ezzel szemben Alexandria, Szucsáva és Szatmárnémeti bizonyult a legveszélyesebbnek, ez utóbbi és Resicabánya – amely a negatív lista tizedik helyét foglalja el – az egyetlen erdélyi város az utolsó tíz helyezett között.
Az ingatlanközvetítő portál lakónegyedek szerinti összeállítást is közölt. Csíkszeredában a legbiztonságosabb lakóövezetnek Csíksomlyót tartják, ezt követi a Kalász lakótelep, a városközpont, Zsögöd, a Jégpálya lakótelep, a Malom lakótelep, a Hősök utcai lakóövezet, Taploca, a Szeredai fürdő, a Natúr lakópark, az úgynevezett ultraközpont, utolsó helyen pedig a városszéli területek szerepelnek.
Bár a tanulmányban nem határozzák meg, mit értenek pontosan központi és ultraközponti rész alatt, meglátásunk szerint utóbbi a Szabadság térre és közvetlen környékére, a központ megnevezés pedig a Kossuth Lajos utca, a Petőfi Sándor utca és a Nicolae Bălcescu utca által körbezárt városrészre vonatkozik.
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre elmondta, véleménye szerint a felmérés Erdélyre és Csíkszeredára vonatkozó eredményei teljesen megfelelnek a valóságnak, ugyanis Hargita megye az egyik legbiztonságosabb megye az országban.
„Nem ismerem a kutatás részleteit, de nem lep meg ez az eredmény, hiszen a bűncselekmények száma alacsony a megyében, és Csíkszeredában nem voltak súlyos erőszakos bűncselekmények” – magyarázta a szóvivő, hozzátéve, a nemrég közzétett évértékelőjükben részletesen tárgyalják a Hargita megyei közbiztonság részleteit.
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a 2016-os évre vonatkozó értékelésében kihangsúlyozta, az intézmény egyik fő célja a közbiztonság növelése és az állampolgárok védelme, illetve a törvénysértések megelőzése és ellenőrzése. A bűnmegelőzés érdekében tavaly 16 kampányt szerveztek a megyében, amelyek többsége a lakosság tájékoztatásán alapult (ilyen volt például a Számít a biztonságod, a Biztonságos vakáció, a Ne veszítsd szem elől a házad vagy a Védd meg lakásod és vállalkozásod! Élj biztonságban! elnevezésű kampány).
Az akciók sikerességét bizonyítja, hogy a 2015-ös évhez képest tavaly 7,95 százalékkal csökkent a bejelentett és a ténylegesen elkövetett bűncselekmények száma, illetve 7,38 százalékkal azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek esetében bűnvádi eljárás is indult. A vagyon elleni bűncselekmények száma 12,13, a rablásoké 11,54, a lopásoké 9,54, a rongálásoké pedig 15,82 százalékkal csökkent. Az utcai bűncselekmények száma 10,33 százalékkal csökkent 2015-höz képest: kevesebb rablást, lopást és csendzavarást észleltek. A Hargita megyei utakon 7 százalékkal kevesebb súlyos baleset történt tavaly, így 15 százalékkal csökkent a súlyosan sérült és 30 százalékkal a könnyebben sérült személyek száma.
Csíkszereda alpolgármestere, Szőke Domokos érdeklődésünkre azt mondta, ő sem ismeri a felmérés részleteit, de mindenképp örvendetesnek tartja, hogy így éreznek a csíkszeredaiak.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!