A hét témája: börtön, közkegyelem, amnesztia

Marosvásárhelyen egy félig nyitottnak nevezett börtön működik, ami többek között azt is jelenti, hogy az enyhébb tettekért elítélt személyeket, a kevesebb mint tíz évre bezártakat tartanak itt fogva.

A sokat vitatott és közfelháborodáshoz, utcai tüntetésekhez is vezető közkegyelmi törvény kezdeményezői és elfogadói arra hivatkoznak, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és azért van szükség arra, hogy a bentlakók egy részét szabadon engedjék. Marosvásárhelyen, akárcsak az ország többi fegyintézetében, valóban így van, hiszen 192 helyen 412-en osztoznak. A marosvásárhelyi börtön sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy az uniós előírások szerint egy fegyencnek négy négyzetméternyi helyet kell biztosítani, ám ezt jelenleg ők nem tudják teljesíteni. Megkérdeztük, hogy a zsúfoltság és az életkörülmények miatt voltak-e panaszok a fegyencek részéről: bizony voltak, de erre vonatkozó számbeli adatot nem kaptunk.

Ami a hétfőn este elfogadott közkegyelmi törvény életbe léptetését illeti, a börtön képviselője elmondta, hogy mivel az eredeti törvénytervezethez képest több módosítást eszközöltek, egyelőre nem tudják, hogy hányan fognak korábban hazatérni, pontos kimutatást erről nem tudtak még készíteni. Az eredeti tervezetben arról volt szó, hogy a részleges közkegyelemről szóló tervezet nem vonatkozik sem az erőszaktevőkre, sem a gyilkosokra, sem azokra, akiket korrupcióval vádolnak, sem a visszaesőkre, a fő feltétel pedig az, hogy az érintettek megtérítsék az okozott kárt.

Lőrincz István marosvásárhelyi református lelkész 1996 óra teljesít börtönlelkészi szolgálatot, és nemcsak az ország különböző fegyintézeteit ismeri elég jól, de Európa számos börtönében volt már igét hirdetni, az elítéltekkel beszélgetni, imádkozni. Megkeresésünkre elmondta, hogy amikor elkezdett járni a marosvásárhelyi börtönbe, ugyanekkora helyen csaknem 1500-an voltak, és ahhoz képest most sokkal jobb körülmények között élnek az elítéltek. Véleménye és tapasztalata szerint a börtön még senkit nem javított meg, és a statisztikai adatok arról szólnak világszerte, hogy a szabaduló volt fegyencek 70 százaléka visszaeső lesz. „Aki az első hónapban nem bánja meg tettét, és nem dönti el, hogy más úton akar járni, az sem egy év, sem öt év alatt nem fogja megtenni. Minél többet van távol valaki a családjától, a közösségétől, annál nehezebben tud visszailleszkedni. Nem tudom, hogy mi a jó megoldás, mit kellene tenni azokkal, akik bűntényeket követnek el, de az biztos, és szakemberek, a szakirodalom is ír arról, hogy aki tíz évnél többet él a börtönben, az már nem tud visszailleszkedni a társadalomba.

De nemcsak a fogva tartás idejével van gond, hanem azzal, hogy nálunk úgynevezett hotelbörtönök vannak, ahol az elítéltek ellátásban részesülnek és tétlenül várják, hogy leteljen a kiszabott büntetés. Európa más részein fokozatosan felkészítik őket a szabadlábra helyezésre, másfél évvel azelőtt munkát vállalhatnak és kijárhatnak, tanácsadást biztosítanak számukra, hogy minél jobban tudjanak visszailleszkedni. Nálunk ez vagy hiányzik, vagy még gyermekcipőben jár” – véli a lelkész, aki szerint a közkegyelmi törvény pozitívuma, hogy azok, akik első alkalommal vannak elítélve, korábban hazamehetnek családjukhoz, s ez igencsak fontos, mert lehet, hogy a feleség egy évet vár a férjére, de hármat már nem.

Szokoly Elek politikai elemző lapunk kérésére kifejtette az amnesztia és a közkegyelem közötti különbséget, hiszen az elmúlt napokban gyakran egymás mellett, helyett használták ezt a sajtóban, nyilvános vitákban. Pontosított, a közkegyelem azt jelenti, hogy valakinek, valakiknek lecsökkentik a büntetését, vagyis a megszabottnál korábban szabadulhat a börtönből. A közkegyelem intézménye szabályos eljárás egy demokratikus társadalomban, és nálunk is alkalmazták korábban. Az amnesztia azt jelenti, hogy nem a büntetést csökkentik, törlik el, hanem magát a bűntényt, ami maga után vonja azt is, hogy az érintett személy nem lesz többé büntetett előéletű.

„A közkegyelem alapvetően egy pozitív intézkedés, és általában az enyhe büntetésű fegyenceket érinti. Nem látok különösebb társadalmi veszélyt amiatt, hogy ezt alkalmazni kívánják, különösen mert a visszaeső bűnözőkre nem vonatkozik a közkegyelem. A jelenlegi közkegyelmi intézkedésnek a botrányos jellege onnan ered, hogy haszonélvezői lesznek korrupciós ügyek miatt elítélt politikusok is. Hozzá kell tenni, hogy nem kimondottan a közkegyelmi intézkedést kezdeményező és elfogadó párt képviselői, hanem más politikai párt korrupcióért előítélt politikusai is, vagyis magyar érintettek is lesznek. Persze több szociáldemokratát érinthet, mint más pártbelit, hiszen az elmúlt 26 évben ők többször kormányoztak, és számbelileg is ők vannak a legtöbben.”

Túlzsúfolt a csíkszeredai börtön is

A csíkszeredai büntetés-végrehajtási intézetben nagyrészt olyan nagykorú, Hargita, Kovászna és Brassó megyei férfiakat tartanak fogva, akiket zárt börtönrendszerre ítéltek. Kisebb számban nyitott börtönrendszerre ítélteket is őrizetben tartanak. A börtön szóvivője, Adrian Bujac érdeklődésünkre elmondta, a megyeszékhelyi fogdára is jellemző a túlzsúfoltság: jelenleg 371 elítéltet őriznek, 165-tel többet, mint az intézet kapacitása, így a börtön kihasználtsága 162 százalékos. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy többen alszanak egy ágyban: mindenkinek megvan a saját helye, azonban az előírt négy négyzetméteres terület helyett körülbelül 2,80 négyzetméteres hellyel kell beérniük. Egyébként tavaly a csíkszeredai büntetőintézetben fogvatartottak is csatlakoztak az országos méreteket öltött tiltakozó akcióhoz: a rabok többek között a cellákban tapasztalható zsúfoltság csökkentését követelték.