Csíkszék román településeinek kialakulása

Szőcs János és Veress Dávid

Csík román településeinek kialakulása 1600–1850 között címmel tartott előadást Szőcs János történész, muzeológus. Röviden szót ejtett a kontinuitás elméletének alaptalanságairól, megemlítve régiónk helyneveit és folyóneveit, amelyek nem román eredetűek. Csíkszéken az első román települések a 17. században jelentek meg. A Bethlen Gábor féle 1614-es összeírás alapján vélhetően 5 százaléknál nem lehetett több a román elem Csíkban.

Az előadásból kitűnt, hogy a románok beáramlásának legfőbb oka az akkoriban zajló folyamatos háborúzás volt. A 17–18. században zajló harcok és a fanarióta uralkodók kegyetlenségei miatt a moldvaiak egy része Erdélybe menekült.

A legrégebbi csíkszéki román település Vasláb, melyről 1750-ben azt írják: „ez a falu a méltóságos Lázár faluja, majorsági földjén található, körülbelül 90 éve létezik, moldvai románok lakják”. Továbbá írják, hogy a királybírák kegyessége folytán a vaslábiak nem fizettek adót. Az előadó a szép számban megjelent közönség előtt többek között szót ejtett Várhegyalja, Várvíz, Hodos, Szalamás, Békás, Damuk, Lóvész, Holló és Tölgyes településekről. Utóbbiról érdekességként elhangzott, hogy 1796 körül egy hírhedt haramia a környéken tevékenykedett, akivel a lakosok együttműködtek, ezért a hatóságok az ottani lakásokat kétszer is felgyújtatták, de idővel újra kialakul a település.” Az előadás során ugyanakkor kiderült: a románok kalibákban, kunyhókban laktak, melynek oka, hogy várták a moldvai helyzet jobbá válását, és számoltak a visszatelepüléssel, ugyanis a Kárpátokon túl a mezőgazdaság szempontjából jobbak voltak a körülmények.

A jövővel kapcsolatos hallgatói kérdésre – kerülhet-e többségbe Csíkban a románság? – válaszolva, Szőcs János kifejtette: jó lenne, ha nemzetiségi arányainkat javítani tudnánk, ezért tenni kell, ezt nem várhatjuk el másoktól. A románok beáramlását azok segítették elő, akik házhelyet adtak el és lakóhelyeket biztosítottak számukra. Másfelől pedig az elvándorlás miatt engedjük át helyünket másoknak – mutatott rá Szőcs. Majd feltette a kérdést: milyen emberek vagyunk, ha minden szélfuvallatra elhagyjuk szülőföldünk, és átadjuk helyünket másnak?