Miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Váradi Barna is büntetőfeljelentéseket nyújtottak be az ügyészséghez uszítás/diszkrimináció, rendzavarás, sírgyalázás, dulakodás, bántalmazás és más erőszakos cselekmények, hivatali hanyagság és visszaélés miatt, ezeket egyetlen ügycsomóvá egyesítették, és ezek alapján vizsgálódtak.

korábban írtuk

Ügyész: nem tekinthető sem uszításnak, sem diszkriminációnak, hogy „Ki a magyarokkal az országból!”

Csak „állítólagos magyarellenes jelszó” az Úzvölgyében történtek ügyében eljáró ügyész szerint azt harsogni, hogy „Ki a magyarokkal az országból!”, ezért szerinte nem tekinthető sem uszításnak, sem diszkriminációnak.

Sem bántalmazás, sem uszítás?

Az indoklás kitér az előzményekre is, idézve a dormánfalvi polgármester nyilatkozatát, aki szerint a katonatemető felújításáról még 2018-ben döntött a helyi önkormányzat – ez jelentette a betonkeresztek, az emlékmű, és a nyolc ország zászlaját tartó oszlopok felállítását az ismert körülmények között. A 2019 június 6-i események sajátos ismertetése – román tanúk szerint a magyarok uszítottak erőszakra – után megállapítja, hogy

Az ügyészség 2019. június 10-én átiratban érdeklődött a Csíkszentmártoni Polgármesteri Hivataltól, hogy rongálás miatt akarnak-e feljelentést tenni, a hivatal pedig azt válaszolta, hogy nem. A temető kapuját másnap helyreállították, ahogy ezt a Dormánfalvi Polgármesteri Hivatal is megerősítette, amelynek közigazgatási területén található a létesítmény – ismerteti az indoklás.

korábban írtuk

Kivizsgálást kér az Active Watch az úzvölgyi dossziét lezáró ügyész ellen

Közleményben szólította fel az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki: miként tekinthette az ügyész úgy, hogy nem minősül uszításnak az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly júniusban skandált „kifelé a magyarokkal az országból!” jelszó.

A bántalmazásra vonatkozó feljelentés kapcsán az ügyész a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) vonatkozó szakaszát idézi, amely szerint ezt a sértettnek kell megtennie legtöbb három hónappal a történtek után. Megjegyzi, hogy

A vizsgálat ugyanakkor nem igazolta az uszítás vagy diszkrimináció elkövetését sem, amely kimerítené a Btk. által meghatározott bűncselekmény fogalmát – a magyarázat szerint a sértő szavakat egy meghatározott számú személyre használták, azokra, akik megtagadták a románok bejutását a temetőbe.

korábban írtuk

A bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás az úzvölgyi temetőgyalázás ügyében

A bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében – közölték a panasztevők.

Az ügyész idézi a 2000. évi 137-es kormányrendeletet is, amely szerint szerint egy egyén, csoport vagy közösség ellen irányuló megfélemlítő, sértő, megszégyenítő, ellenséges hangulatkeltés, amely az érintettek faji, vallási, etnikai hovatartozására, szociális helyzetére, szexuális beállítottságára vonatkozik, amennyiben nem minősíthető bűncselekménynek, szabálysértésnek számít. A Btk. 369. szakasza szerint, amelynek követelményeit az ügyész szerint nem teljesíti a „Ki a magyarokkal az országból!” skandálás, az emberek egy kategóriáját érintő uszítást vagy diszkriminációt 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntetik.

Megalapozatlannak minősítették

– utóbbi esetében megjegyzi, sem a szervezők, sem a jelenlévő rendőrök és csendőrök nem jeleztek ilyen cselekményt, a temetőkapu betörésének kivételével. Mindkét esetben a büntetőeljárási törvény előírásaira hivatkozva állapítja meg az ügyész, hogy nem indítható büntetőeljárás: ,,Ha a bizonyítékok vizsgálata után a bűnügyi szervek meggyőződését illetően bármilyen gyanú merül fel, azt a gyanúsított javára kell értelmezni”.

Ez sem a dormánfalvi polgármester, sem a prefektus esetében nem történt meg, nem szegték meg a törvények előírásait – állapítja meg a vizsgálatot vezető ügyész. Így az összes feltételezett bűncselekményre vonatkozó panaszt alaptalannak minősítették, azzal a megállapítással, hogy ezek nem léteznek. Miután a moinești-i ügyészség főügyésze elutasította a vádemelés elmaradása miatt benyújtott panaszát, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a bírósághoz fordult, a per folyamatban van.