Tényekről és tévhitekről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium eseményén
Fotó: Tuchiluș Alex
A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.
2025. április 12., 20:312025. április 12., 20:31
A világon 1,7 milliárd, Európában 25 millió muszlim él, éppen ezért az iszlám vallás megismerése, megértése az európai ember számára is egyre fontosabbá válik. Sayfo Omar Ádám előadásában objektíven, ugyanakkor tabuk nélkül beszélt a vallásról, a körülötte keringő félelmekről és valóságról.
Az iszlám vallás a 7. században, az Arab-félszigeten, Mekkában született. Mohamed az iszlám tanait a kezdetekben a szegény sorsú emberek, rabszolgák körében kezdte terjeszteni. A vagyonosok nyomására Mekkát rövidesen el kellett hagynia a híveivel együtt, végül az iszlám nemzetet Medina városában alapította meg. Eredendően az iszlámnak három jogforrása van:
a korán,
a Mohamed próféta cselekedeteit, hagyományait összegyűjtő hadísz,
valamint a közmegegyezés, vagyis a nagy vallástudók véleményének elfogadása.
Az iszlám ma három kontinensre terjedt ki: Ázsiában, Európa balkáni részén és Afrikában van jelen, de a muszlimokat megosztja a nemzetiség, etnikum, társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Nagy többségük, körülbelül 80 százalékuk a szunnita iszlám követője, a bevándorlók legnagyobb része is az. A többiek a síita irányzatot képviselik, amelynek központja Irán. Utóbbi a régi perzsa hagyományokat vitte tovább.
Sayfo Omár rámutatott: az iszlám a vallási tanoknak és kulturális sajátosságoknak az összessége, de
A nyugatellenes iszlamizmus a 20. századra vezethető vissza, az irányzat képviselői azonban nem vallástudók, hanem tanárok, újságírók voltak. Az iszlamista mozgalmak elsősorban válsághelyzetekben lévő államokban nyernek teret.
A szakértő szerint a bevándorló, eltérő etnikumú és társadalmi hátterű muszlimok természete és kultúrája különbözik, ebből adódóan nagyon gyakori az egymás közötti konfliktus. Nagyobb probléma, hogy a szunnita irányzatnak nincs központi vallási autoritása. „Azok az iszlamista gondolkodók, akik a saját országaikból elkényszerültek menekülni, mert ott elsősorban a saját elitjükkel, saját társadalmaikkal kerültek összetűzésbe, Európába érkezve szabadon tudták terjeszteni a tanaikat” – érvelt az előadó.
Sayfo Omar Ádám a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban is előadott
Fotó: Tuchiluș Alex
A terrortámadások „muszlim problémává” váltak Európában, és ez gyakran az identitásválságban szenvedő, korábban is deviáns személyekhez, főként otthonról elvándorló fiatalokhoz vezethető vissza, akik új vallásideológiát keresnek maguknak. „Ennek a valóságát látjuk Európában. Tehát azok a bevándorlásellenes erők,
viszont a téma azért összetettebb annál, hogy a muszlimok párhuzamos társadalmat építenek” – szögezte le, hozzátéve, hogy vannak, akik egyénként is be tudnak illeszkedni az európai társadalomba, mások szükségszerűen a sajátjaikat fogják keresni.
Bodor Loránd, az MCC Fiatal Tehetség Program Világvallások című kurzusának oktatója beszélgetett a kutatóval
Fotó: Tuchiluș Alex
„A háború vagy a béke vallása az iszlám? A muszlimok persze azt mondják, hogy a békéé, akik nem szimpatizálnak az iszlámmal, azt mondják, hogy a háborúé. Nekem az a személyes véleményem, hogy mindkettőé. Tehát
amikor minden rendben van, akkor a béke vallása,
amikor van valami válság – anyagi vagy identitásbeli válság, például most, az Európába bevándorló közegekben –, akkor a háborúnak a vallásává tud válni”
– zárta az előadást Sayfo Omar.
Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.
Három személy került 24 órás őrizetbe a halálos áldozattal járó szombati craiovai tömegverekedés résztvevői közül. Az ügyészség az előzetes letartóztatásukat indítványozza a Dolj megyei törvényszéknek – számolt be vasárnap a Dolj megyei rendőrség.
Hidegfront éri el nyugat felől az országot vasárnap, záporokra, zivatarokra kell számítani, egyes régiókban a szél is felerősödik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzéséből.
A koalícióban nem született semmilyen döntés az alapélelmiszerek kereskedelmi árréséről – közölte szombat este a Facebook-oldalán Adrian Câciu, aki szerint a kormányszóvivő nyilvános bocsánatkéréssel tartozik a téves tájékoztatásért.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem kell aggódni, itt vannak, csak épp a streamingplatformok inkább az új produkcióikat ajánlják. De mi van akkor, ha egy régi, kedvenc sorozatunkat néznénk újra Netflixen? Akkor bizony sokszor csalódás érhet.
Felszállt szombaton 18 óra 5 perckor a fetești-i támaszpontról a román légierő két F-16-os vadászgépe megfigyelni Románia légterét, miután Oroszország drónokkal támadta Ukrajna dunai kikötőit – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Daniel David oktatási miniszter szombaton kijelentette, hogy lemond, ha a parlament elfogadja a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyszerű indítványát.
A kormány sajtóirodája szombaton pontosította, hogy az alapélelmiszerek árréssapkájának október elsejei kivezetéséről a koalíció már korábban döntött.
Gyarmathy Éva pszichológus harminc éve foglalkozik az idegrendszeri fejlődéssel, többek között a többszörösen kivételes tehetségekkel, valamint tanulási, figyelem-, hiperaktivitás- és autizmus spektrumzavarokkal. Vele beszélgettünk Sepsiszentgyörgyön.
1 hozzászólás