Az eperszedés áldozatai – több ezerre tehető az iskolaelhagyók száma Székelyföldön

Rendszerproblémává vált a jelenség. A szülők külföldi munkavállalása miatt az iskolából kimarad, a tanulásban pedig behozhatatlanul lemarad a gyerek •  Fotó: Thomas Campean

Rendszerproblémává vált a jelenség. A szülők külföldi munkavállalása miatt az iskolából kimarad, a tanulásban pedig behozhatatlanul lemarad a gyerek

Fotó: Thomas Campean

Százezres nagyságrendű azon diákok száma, akik bár szerepelnek a romániai tanintézetek nyilvántartásában, valójában már az országot is elhagyták, mert szüleik a könnyebb megélhetés érdekében külföldre mentek dolgozni. Hargita, Maros és Kovászna megyében is több ezerre tehető az iskolaelhagyó fiatalok száma. A legfőbb ok Székelyföldön is a külföldi munkavállalás. A tanfelügyelőségek külső segítséggel próbálják megfékezni a jelenséget.

Széchely István

2019. március 15., 10:182019. március 15., 10:18

2019. március 15., 10:202019. március 15., 10:20

A romániai oktatási rendszer legaggasztóbb problémája a diáklétszám-csökkenés – jelentette ki a közelmúltban több nyilatkozatában Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. A tárcavezető szerint drasztikusan csökken a diákok száma:

az adatok szerint jelenleg 1,5 millióval kevesebb gyerek van a közoktatási rendszerben, mint 15 évvel ezelőtt, vagyis 4,3 millióról 2,8 millióra csökkent a számuk.

A miniszter az elvándorlással magyarázza létszámcsökkenést. Az iskolaelhagyás mértékének megállapításában gondot jelent az, hogy a vonatkozó törvény értelmében a tanintézetek nem vezethetik ki nyilvántartásukból a tanév elején hozzájuk beíratott gyerekeket, akik időközben külföldre távoztak szüleikkel. Ezzel magyarázható, hogy – az oktatási miniszter által ismertetett adatok szerint – csak Spanyolországban 100 ezer olyan gyerek van, aki valamely romániai tanintézet nyilvántartásában is szerepel, és akit iskolaelhagyónak nyilvánítanak.

A külföldi munkavállalások következményének tulajdonítható iskolaelhagyások Székelyföldön is komoly kihívás elé állítják a tanfelügyelőségeket.

Hargita, Maros és Kovászna megyében több ezerre tehető a tanév eleji beiratkozás után szüleikkel külföldre távozó diákok száma.

A Hargita megyei tapasztalatok szerint a szülők rendszerint semmilyen hivatalos formában nem jelzik a tanintézetek vezetőségének azt, hogy iskolaköteles gyereküket magukkal viszik külföldre.

„Felhívtuk az iskolák képviselőinek figyelmét, hogy amennyiben megtudják, hogy például Józsikát elvitték Spanyolországba, valahogy hassanak a szülőkre, rokonokra, hogy adjanak le kérést arról, hogy kiveszik a gyereket az iskolából, mert egy évig Spanyolországban folytatja tanulmányait. Ilyenkor ki lehet venni a nyilvántartásból. A legtöbb esetben azonban az történik, hogy az anyuka fogja Józsikát, elmegy Spanyolországba, és erről nem értesít senkit” – foglalta össze a problémát Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő.

•  Fotó: Balogh Orsolya Galéria

Fotó: Balogh Orsolya

Megjegyezte, ilyen esetben a gyerek nyilvántartásban marad abban a tanintézetben, ahova szülei beíratták, hiszen megalapozott indokkal ki sem vehetik onnan.

A hasonló esetek miatt a tanfelügyelőségnek pontos adatai sincsenek az iskolaelhagyás mértékéről.

Ráadásul a jelenség mérésének kritériumai sem egységesek. A statisztikai intézet szerint például akkor minősül iskolaelhagyásnak a tartós hiányzás, ha a gyerek egy évig nem jár iskolába és a tanév végén lezáratlan marad a tantárgyakból. Az oktatási tárca viszont két év után minősíti iskolaelhagyásnak az esetet, akkor, amikor a gyerek már két évvel meghaladta az adott évfolyam átlagéletkorát. Emiatt még a hivatalos adatok is eltérők lehetnek – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter szerint

Hargita megyében a közoktatási rendszerben nyilvántartott diákoknak mintegy 3–4 százaléka egyáltalán nem vagy csak alkalmanként látogatja az iskolát szülei külföldi munkavállalása miatt.

A diáklétszám alapján 1500 és 2000 között lehet a hasonló helyzetben lévő tanulók száma. Mivel az oktatás tíz osztályig kötelező és megbírságolható az a szülő, aki nem járatja iskolába gyerekét, a tanfelügyelőség felkérte a tanintézetek vezetőit, hogy értesítsék az önkormányzatokat is arról, ha egy gyerek tartósan hiányzik, reménykedve abban, hogy az érintett intézmények együttműködésével hatékonyabban tudják kezelni a problémát.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

Miközben Hargita megyében főként a felsőbb tagozatos diákok körében, azaz nyolcadik osztálytól kezdődően gyakoribb az iskolaelhagyás, Maros megyében elsősorban elemi osztályból maradnak ki a tanulók – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. Pontos számokat ugyan ő sem tudott közölni, de azt elmondta, hogy

a Maros megyei oktatási rendszerben is meglehetősen sok gondot okoz a jelenség. Főként a vándorló életmódot folytató közösségekben élő gyerekek körében gyakori az iskolaelhagyás.

Ők ugyanis családjukkal járják külföldet, és kimaradnak az iskolából. A lányok ráadásul negyedik osztály után jellemzően végleg otthagyják az iskolapadot, mivel ők ezekben a közösségekben 12 éves koruktól már felnőttnek számítanak, férjhez mennek, családot alapítanak, és nem járnak többé iskolába. A fiúk is csak azóta végzik el a nyolc osztályt, amióta a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésének feltételévé vált az általános iskola befejezése – mondta Illés Ildikó. Az iskolaelhagyás fokozott problémát jelent vidéken, például a Nyárád mente magyar falvaiban is, ugyanis ott csak a későbbi iskolaelhagyókkal telnek fel az indítandó osztályok tanév elején – tudtuk meg a főtanfelügyelő-helyettestől.

Illés Ildikó azt is elmondta, megpróbálnak mindent megtenni, hogy megfékezzék a jelenséget és az iskolában tartsák a gyerekeket, de elsősorban azoknak a szülőknek kellene változtatniuk a hozzáállásukon, akik külföldre mennek és kiveszik az iskolából gyermeküket, ők viszont csak a jelenre és a megélhetésre koncentrálnak, gyerekük jövőjére kevésbé.

Kovászna megyében idén már a rendőrség segítségét is kérte a megyei tanfelügyelőség az iskolaelhagyás megfékezése érdekében.

Kiss Imre főtanfelügyelő a Székelyhonnak nyilatkozva elmondta, ők következetesen mérik és tenni is próbálnak az iskolaelhagyás ellen. Mintegy 600–700 problémás diákról tudnak, közülük majdnem 500 szerepel ugyan a tanintézetek nyilvántartásában, de egyáltalán nem jár iskolába.

Idézet
Gyűlnek a hiányzások, ezeket számoljuk, és sokszor meghökkentő számok jönnek ki. Ez a közel 2 százaléknyi diák generálja a hiányzások majdnem hetven százalékát megyeszerte

– ismertette az adatokat a főtanfelügyelő. Kiss Imre elmondta, idén már nemcsak az érintett települések polgármestereinek küldték el a problémás diákok listáját, hanem a megyei rendőrségre is elmentek, és együttműködést kértek a hatóságtól a probléma kezelése érdekében.

Egy iskolaköteles gyermeknek kötelező volna iskolába járnia, de a kötelezettség ellenőrzését az iskola nem tudja felvállalni – közölte a főtanfelügyelő. Szerinte rendszerszintű problémák – a rendezetlen szociális háttér, a rossz megélhetési körülmények – állnak a hátterében annak, hogy ezek a gyerekek nem járnak iskolába.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

„A pillanatnyi helyzet miatt a szülők feladnak bármilyen perspektívát, ami a gyerek jövőjét illeti, tehát az a fele mellékessé válik akkor, amikor elmehetnek két hónapra epret szedni Olaszországba. Ilyen rengeteg van. (…) Ez ciklusonként ismétlődik, általában ez a szám jelenik meg a következő évben is. A gyerekek lezáratlanul maradnak, megbuknak, addig, amíg egy részük a korhatár miatt kibukik a rendszerből, őket nevezzük iskolaelhagyóknak. A többit továbbra is beírjuk a nyilvántartásba, ők addig nem hagyhatják el az iskolát, amíg iskolakötelesek és életkoruk ezt megengedi, de végül mind osztályismétlőkké válnak” – jellemezte a Kovászna megyei főtanfelügyelő az évről évre ismétlődő helyzetet, amelyre egyelőre nincs hatékony megoldás sem a megyében, sem az ország többi részén.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 06., vasárnap

Lefotózhatjuk a kórházi menüt és elküldhetjük az egészségügyi minisztériumnak, ha panaszunk van

Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.

Lefotózhatjuk a kórházi menüt és elküldhetjük az egészségügyi minisztériumnak, ha panaszunk van
2025. július 06., vasárnap

Közel volt a felszínhez a vasárnap reggeli földrengés

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Közel volt a felszínhez a vasárnap reggeli földrengés
2025. július 06., vasárnap

Ezrek székely népviseletben: egyenként és együtt is lenyűgözően mutatnak

Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.

Ezrek székely népviseletben: egyenként és együtt is lenyűgözően mutatnak
2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet