Rendszerproblémává vált a jelenség. A szülők külföldi munkavállalása miatt az iskolából kimarad, a tanulásban pedig behozhatatlanul lemarad a gyerek
Fotó: Thomas Campean
Százezres nagyságrendű azon diákok száma, akik bár szerepelnek a romániai tanintézetek nyilvántartásában, valójában már az országot is elhagyták, mert szüleik a könnyebb megélhetés érdekében külföldre mentek dolgozni. Hargita, Maros és Kovászna megyében is több ezerre tehető az iskolaelhagyó fiatalok száma. A legfőbb ok Székelyföldön is a külföldi munkavállalás. A tanfelügyelőségek külső segítséggel próbálják megfékezni a jelenséget.
2019. március 15., 10:182019. március 15., 10:18
2019. március 15., 10:202019. március 15., 10:20
A romániai oktatási rendszer legaggasztóbb problémája a diáklétszám-csökkenés – jelentette ki a közelmúltban több nyilatkozatában Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. A tárcavezető szerint drasztikusan csökken a diákok száma:
A miniszter az elvándorlással magyarázza létszámcsökkenést. Az iskolaelhagyás mértékének megállapításában gondot jelent az, hogy a vonatkozó törvény értelmében a tanintézetek nem vezethetik ki nyilvántartásukból a tanév elején hozzájuk beíratott gyerekeket, akik időközben külföldre távoztak szüleikkel. Ezzel magyarázható, hogy – az oktatási miniszter által ismertetett adatok szerint – csak Spanyolországban 100 ezer olyan gyerek van, aki valamely romániai tanintézet nyilvántartásában is szerepel, és akit iskolaelhagyónak nyilvánítanak.
A külföldi munkavállalások következményének tulajdonítható iskolaelhagyások Székelyföldön is komoly kihívás elé állítják a tanfelügyelőségeket.
A Hargita megyei tapasztalatok szerint a szülők rendszerint semmilyen hivatalos formában nem jelzik a tanintézetek vezetőségének azt, hogy iskolaköteles gyereküket magukkal viszik külföldre.
„Felhívtuk az iskolák képviselőinek figyelmét, hogy amennyiben megtudják, hogy például Józsikát elvitték Spanyolországba, valahogy hassanak a szülőkre, rokonokra, hogy adjanak le kérést arról, hogy kiveszik a gyereket az iskolából, mert egy évig Spanyolországban folytatja tanulmányait. Ilyenkor ki lehet venni a nyilvántartásból. A legtöbb esetben azonban az történik, hogy az anyuka fogja Józsikát, elmegy Spanyolországba, és erről nem értesít senkit” – foglalta össze a problémát Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő.
Fotó: Balogh Orsolya
Megjegyezte, ilyen esetben a gyerek nyilvántartásban marad abban a tanintézetben, ahova szülei beíratták, hiszen megalapozott indokkal ki sem vehetik onnan.
Ráadásul a jelenség mérésének kritériumai sem egységesek. A statisztikai intézet szerint például akkor minősül iskolaelhagyásnak a tartós hiányzás, ha a gyerek egy évig nem jár iskolába és a tanév végén lezáratlan marad a tantárgyakból. Az oktatási tárca viszont két év után minősíti iskolaelhagyásnak az esetet, akkor, amikor a gyerek már két évvel meghaladta az adott évfolyam átlagéletkorát. Emiatt még a hivatalos adatok is eltérők lehetnek – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter szerint
A diáklétszám alapján 1500 és 2000 között lehet a hasonló helyzetben lévő tanulók száma. Mivel az oktatás tíz osztályig kötelező és megbírságolható az a szülő, aki nem járatja iskolába gyerekét, a tanfelügyelőség felkérte a tanintézetek vezetőit, hogy értesítsék az önkormányzatokat is arról, ha egy gyerek tartósan hiányzik, reménykedve abban, hogy az érintett intézmények együttműködésével hatékonyabban tudják kezelni a problémát.
Fotó: 123RF
Miközben Hargita megyében főként a felsőbb tagozatos diákok körében, azaz nyolcadik osztálytól kezdődően gyakoribb az iskolaelhagyás, Maros megyében elsősorban elemi osztályból maradnak ki a tanulók – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. Pontos számokat ugyan ő sem tudott közölni, de azt elmondta, hogy
Ők ugyanis családjukkal járják külföldet, és kimaradnak az iskolából. A lányok ráadásul negyedik osztály után jellemzően végleg otthagyják az iskolapadot, mivel ők ezekben a közösségekben 12 éves koruktól már felnőttnek számítanak, férjhez mennek, családot alapítanak, és nem járnak többé iskolába. A fiúk is csak azóta végzik el a nyolc osztályt, amióta a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésének feltételévé vált az általános iskola befejezése – mondta Illés Ildikó. Az iskolaelhagyás fokozott problémát jelent vidéken, például a Nyárád mente magyar falvaiban is, ugyanis ott csak a későbbi iskolaelhagyókkal telnek fel az indítandó osztályok tanév elején – tudtuk meg a főtanfelügyelő-helyettestől.
Illés Ildikó azt is elmondta, megpróbálnak mindent megtenni, hogy megfékezzék a jelenséget és az iskolában tartsák a gyerekeket, de elsősorban azoknak a szülőknek kellene változtatniuk a hozzáállásukon, akik külföldre mennek és kiveszik az iskolából gyermeküket, ők viszont csak a jelenre és a megélhetésre koncentrálnak, gyerekük jövőjére kevésbé.
Kiss Imre főtanfelügyelő a Székelyhonnak nyilatkozva elmondta, ők következetesen mérik és tenni is próbálnak az iskolaelhagyás ellen. Mintegy 600–700 problémás diákról tudnak, közülük majdnem 500 szerepel ugyan a tanintézetek nyilvántartásában, de egyáltalán nem jár iskolába.
– ismertette az adatokat a főtanfelügyelő. Kiss Imre elmondta, idén már nemcsak az érintett települések polgármestereinek küldték el a problémás diákok listáját, hanem a megyei rendőrségre is elmentek, és együttműködést kértek a hatóságtól a probléma kezelése érdekében.
Egy iskolaköteles gyermeknek kötelező volna iskolába járnia, de a kötelezettség ellenőrzését az iskola nem tudja felvállalni – közölte a főtanfelügyelő. Szerinte rendszerszintű problémák – a rendezetlen szociális háttér, a rossz megélhetési körülmények – állnak a hátterében annak, hogy ezek a gyerekek nem járnak iskolába.
Fotó: 123RF
„A pillanatnyi helyzet miatt a szülők feladnak bármilyen perspektívát, ami a gyerek jövőjét illeti, tehát az a fele mellékessé válik akkor, amikor elmehetnek két hónapra epret szedni Olaszországba. Ilyen rengeteg van. (…) Ez ciklusonként ismétlődik, általában ez a szám jelenik meg a következő évben is. A gyerekek lezáratlanul maradnak, megbuknak, addig, amíg egy részük a korhatár miatt kibukik a rendszerből, őket nevezzük iskolaelhagyóknak. A többit továbbra is beírjuk a nyilvántartásba, ők addig nem hagyhatják el az iskolát, amíg iskolakötelesek és életkoruk ezt megengedi, de végül mind osztályismétlőkké válnak” – jellemezte a Kovászna megyei főtanfelügyelő az évről évre ismétlődő helyzetet, amelyre egyelőre nincs hatékony megoldás sem a megyében, sem az ország többi részén.
Közös alkotásra hívják a faragó népművészeket, akik saját életfájukat, istenfájukat mutathatják be a kiállítással egybekötött tanácskozáson a Székelyföld Napok keretében.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány a Mai Mult Verde Egyesület partnerségével április 12-én negyedszer is megszervezi az Olt háromszéki szakaszának, illetve a folyópartnak a takarítását, amelyben számítanak az önkéntesek közreműködésére.
A Csíkszentlélekhez tartozó Fitódon gyúlt ki a tarló szerda este, a helyszínre a Hargita megyei tűzoltóság csíkszeredai egységét riasztották.
Idén elmarad a szankciós időszak az egységes mezőgazdasági támogatások igénylése esetében, ezért különösen fontos, hogy a gazdák időben leadják támogatási kérelmeiket. Az igénylési időszak ebben az esztendőben a szokásosnál egy hónappal később kezdődik.
Tíz házkutatást tartott a Maros megyei rendőrség legtöbb esetben drogok forgalmazása miatt, egy esetben viszont kiskorú prostitúcióra való kényszerítése miatt indult büntetőeljárás – tájékoztatott szerdán a Maros megyei rendőr-főkapitányság.
Büntetőeljárás indult egy férfi ellen, akinek lakásában szerdán házkutatást tartott Maros megyei rendőrség. Laptopján és mobiltelefonján több gyermekpornográf felvételt is találtak.
Folyamatosan nő az úgynevezett smishing támadások száma Romániában. Beazonosították azokat a területeket is, ahol a legtöbb csaló bepróbálkozik, egyre nagyobb sikerrel.
Elindult szerdán a Szülőföldön magyarul programba történő regisztráció, amely ettől az évtől kizárólag online lehetséges. A mipont.hu felületen lehet benyújtani a kérelmeket május 3-a éjfélig.
Március végével két, jelentős volumenű projektet zárt a sepsiszentgyörgyi Turulmadár Egyesület. A szerdai sajtótájékoztatón a szervezet képviselői elmondták: az elmúlt pár évben az egyesület fenntarthatóságát és a Berde Mózsa Kört fejlesztették.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Kriza János Néprajzi Társaság idén második alkalommal hirdeti meg középiskolásoknak szóló, tudományosesszé-író pályázatát.
1 hozzászólás