
Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához
Fotó: Barabás Imola
Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.
2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50
Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek
A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.
A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.
– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.
Fotó: Barabás Imola
Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:
A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.
– hangzott el.
„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és
– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.
Fotó: Pixabay
Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen
ettől nőne a talajvízszint,
a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,
vizes élőhelyek létesülnének,
és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.
A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy
De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy
A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.
Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek
Fotó: Pixabay
Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy
Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy
Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.
Fotó: Pixabay
Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,
Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy
– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.
A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!