Az éltető víz még közkincs, de egyre inkább felértékelődik

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához •  Fotó: Barabás Imola

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához

Fotó: Barabás Imola

Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.

Bodor Tünde

2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50

Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek

saját szakmájuk szempontjából értékelték a mindenki által tapasztalt klímaváltozást, felmelegedést és annak következményét: az egyre gyakoribb csapadékhiányt.

A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.

A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.

Idézet
Évszázadokon át élveztük a stabil klíma hatását, de most paradigmaváltásra van szükség, újra kell kapcsolódnunk a természethez, új procedúrákra van szükség”

– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.

•  Fotó: Barabás Imola Galéria

Fotó: Barabás Imola

Hálát adhatunk, hogy itt élünk

Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:

a turizmusból élő falvakban nem fogadhattak több napra vendégeket, mert nem tudtak számukra vizet biztosítani a zuhanyozáshoz.

A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.

A vízhiány az apróvad-állomány megcsappanását eredményezte, a nagyvadaknál (még) nem érezhetők ezzel összefüggő következmények

– hangzott el.

„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és

ha kevés a víz, mindenki a másiktól várja, hogy igényeit visszafogja

– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen

  • ettől nőne a talajvízszint,

  • a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,

  • vizes élőhelyek létesülnének,

  • és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.

A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy

a szóban forgó területeken úton-útfélen felbukkan fel egy-egy hétvégi ház is.

De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy

műholdakról is látszik a tavak vízfelületének csökkenése.

A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek •  Fotó: Pixabay Galéria

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek

Fotó: Pixabay

Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy

nagy területeken tapasztalható a lucfenyőállomány bogarak általi károsítása, de az is, hogy idejekorán, már augusztus elején sárgulni, barnulni kezdtek a lombhullató fák levelei.

Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy

a közbirtokosság területén 25 éve még nyolc patak volt, ma mindnek a medre száraz.

Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,

ma csak egy működik csökkent vízhozammal.

Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy

a fúró átszakít egy vízzáró réteget a talajban, így a rétegek közt folyó talajvíz egy szinttel lejjebb költözik

– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.

A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 04., csütörtök

Kiskorút gázoltak halálra Mezőcsáváson

Kilenc éves kiskorút gázolt el egy 45 éves sofőr csütörtök délután a Maros megyei Mezőcsáváson.

Kiskorút gázoltak halálra Mezőcsáváson
Kiskorút gázoltak halálra Mezőcsáváson
2025. szeptember 04., csütörtök

Kiskorút gázoltak halálra Mezőcsáváson

2025. szeptember 04., csütörtök

„Néma tanévnyitók” Székelyföldön is lesznek hétfőn

Országos tanévnyitóbojkottot hirdettek szeptember 8-ára a pedagógusi szakszervezetek. Székelyföldön is vannak olyan tanintézetek, ahol nem szerveznek ünnepélyes tanévnyitót, de az osztályokban fogadják a diákokat a tanév első napján.

„Néma tanévnyitók” Székelyföldön is lesznek hétfőn
2025. szeptember 04., csütörtök

Kórházépítési nagyüzem zajlik Marosvásárhelyen

Jó ütemben haladnak a munkálatok Marosvásárhelyen az égési sérültek kezelésére szolgáló központnál és az új szívkórháznál. Már a felszerelés, berendezés megvásárlása is folyamatban van. Jövőre mindkét kórházban elkezdődhet a gyógyítás.

Kórházépítési nagyüzem zajlik Marosvásárhelyen
Kórházépítési nagyüzem zajlik Marosvásárhelyen
2025. szeptember 04., csütörtök

Kórházépítési nagyüzem zajlik Marosvásárhelyen

2025. szeptember 04., csütörtök

Mint a filmekben: késelés a börtönben egy kézzel faragott szúró-vágó eszközzel

Emberölési kísérlettel gyanúsítanak egy fogvatartottat, aki a giurgiui börtönben egy rögtönzött, fémből készített késsel megsebesített egy másik rabot.

Mint a filmekben: késelés a börtönben egy kézzel faragott szúró-vágó eszközzel
2025. szeptember 04., csütörtök

Megvannak a legfelsőbb bíróság érvei, amivel megtámadják az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek szigorított nyugdíjazását

A legfelsőbb bíróság csütörtökön közölte, hogy bíráik egyöntetű döntése értelmében megtámadják az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító jogszabályt.

Megvannak a legfelsőbb bíróság érvei, amivel megtámadják az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek szigorított nyugdíjazását
2025. szeptember 04., csütörtök

Nicușor Dan: Románia támogatja az Oroszország elleni újabb szankciók elfogadását

Románia támogatja az Oroszország elleni újabb szankciók elfogadását – írta egy csütörtöki X-bejegyzésben Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: Románia támogatja az Oroszország elleni újabb szankciók elfogadását
2025. szeptember 04., csütörtök

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a tanulói ösztöndíjak odaítélésének módszertanát. A kormányhatározat négy típusú ösztöndíjról rendelkezik.

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre
2025. szeptember 04., csütörtök

75 nap az óceánon – Rakonczay Gábor Guiness világrekorder tart előadásokat több erdélyi városban

Rakonczay Gábor extrém sportoló, kétszeres Guinness világrekorder és többszörös magyar rekorder érkezik erdélyi előadássorozatra szeptember elején.

75 nap az óceánon – Rakonczay Gábor Guiness világrekorder tart előadásokat több erdélyi városban
2025. szeptember 04., csütörtök

A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben – értesült csütörtökön az Agerpres hírügynökség.

A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
2025. szeptember 04., csütörtök

A kerítést letarolva, ittasan ütközött fának egy sofőr

Sérülést és komoly károkat okozó baleset történt szerda délután Kápolnásfaluban. Egy ittasan vezető személy ütközött kerítésnek, majd egy fának.

A kerítést letarolva, ittasan ütközött fának egy sofőr