Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához
Fotó: Barabás Imola
Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.
2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50
Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek
A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.
A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.
– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.
Fotó: Barabás Imola
Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:
A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.
– hangzott el.
„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és
– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.
Fotó: Pixabay
Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen
ettől nőne a talajvízszint,
a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,
vizes élőhelyek létesülnének,
és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.
A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy
De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy
A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.
Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek
Fotó: Pixabay
Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy
Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy
Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.
Fotó: Pixabay
Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,
Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy
– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.
A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.
A Román Posta május 2-án, pénteken kezdi el a májusi nyugdíjak és szociális juttatások kézbesítését – közölte kedden a vállalat.
A Román Rendőrség és a Román Nemzeti Bank (BNR) nevében kezdeményezett hamis telefonhívásokra figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az olasz kormány és a polgári védelem külön ülésen egyeztetett kedden a rendkívüli biztonsági és logisztikai intézkedésekről, melyekkel Ferenc pápa szombati temetésére készülnek.
Több mentőautó és rendőrautó is megjelent kedden délután a Csíkszeredai Tető utcában, de nem bűncselekmény miatt riasztották őket – erősítette meg a hírt a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője.
Crin Antonescu államfőjelölt szerdán Hargita megyébe látogat. Mutatjuk a tervezett programját.
A húsvéti hosszú hétvégén 82 személyt értek tetten a rendőrök jogosítvány nélküli vezetésen, mindannyiuk ellen büntetőeljárás indult – közölte kedden a belügyminisztérium sajtószóvivője.
Sepsiszentgyörgyre érkezik a 2025-ös jégkorong-világbajnokság – és a kihagyhatatlan Duma Duba!
Egy személy életét vesztette, hárman pedig megsérültek egy Apold közelében történt balesetben kedden délután.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tíz megye folyóvizeire.
szóljon hozzá!