Hirdetés
Hirdetés

Az éltető víz még közkincs, de egyre inkább felértékelődik

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához •  Fotó: Barabás Imola

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához

Fotó: Barabás Imola

Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.

Bodor Tünde

2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50

Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek

saját szakmájuk szempontjából értékelték a mindenki által tapasztalt klímaváltozást, felmelegedést és annak következményét: az egyre gyakoribb csapadékhiányt.

A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.

Hirdetés

A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.

Idézet
Évszázadokon át élveztük a stabil klíma hatását, de most paradigmaváltásra van szükség, újra kell kapcsolódnunk a természethez, új procedúrákra van szükség”

– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.

•  Fotó: Barabás Imola Galéria

Fotó: Barabás Imola

Hálát adhatunk, hogy itt élünk

Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:

a turizmusból élő falvakban nem fogadhattak több napra vendégeket, mert nem tudtak számukra vizet biztosítani a zuhanyozáshoz.

A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.

A vízhiány az apróvad-állomány megcsappanását eredményezte, a nagyvadaknál (még) nem érezhetők ezzel összefüggő következmények

– hangzott el.

„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és

ha kevés a víz, mindenki a másiktól várja, hogy igényeit visszafogja

– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen

  • ettől nőne a talajvízszint,

  • a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,

  • vizes élőhelyek létesülnének,

  • és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.

A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy

a szóban forgó területeken úton-útfélen felbukkan fel egy-egy hétvégi ház is.

De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy

műholdakról is látszik a tavak vízfelületének csökkenése.

A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek •  Fotó: Pixabay Galéria

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek

Fotó: Pixabay

Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy

nagy területeken tapasztalható a lucfenyőállomány bogarak általi károsítása, de az is, hogy idejekorán, már augusztus elején sárgulni, barnulni kezdtek a lombhullató fák levelei.

Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy

a közbirtokosság területén 25 éve még nyolc patak volt, ma mindnek a medre száraz.

Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,

ma csak egy működik csökkent vízhozammal.

Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy

a fúró átszakít egy vízzáró réteget a talajban, így a rétegek közt folyó talajvíz egy szinttel lejjebb költözik

– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.

A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 19., szerda

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese - közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Nem adott elsőbbséget, baleset lett belőle

Két autó ütközött össze kedden délelőtt a Gidófalva határában húzódó 121A jelzésű megyei úton. Mindkét sofőr megsérült, egyikük járműve az úttestről is lesodródott.

Nem adott elsőbbséget, baleset lett belőle
Nem adott elsőbbséget, baleset lett belőle
2026. augusztus 19., szerda

Nem adott elsőbbséget, baleset lett belőle

2026. augusztus 19., szerda

Megszökött egy fogvatartott egy építkezésről, előtte súlyosan megfenyegette a feleségét

Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.

Megszökött egy fogvatartott egy építkezésről, előtte súlyosan megfenyegette a feleségét
2026. augusztus 19., szerda

Halasztanák a középiskolai felvételi rendszer átalakítását

Alexandru Mihai Ghigiu szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának elnöke szerdán bejelentette, hogy benyújtott egy törvénytervezetet, amely szerint két évvel elhalasztanák a középiskolai felvételi rendszer átalakítását.

Halasztanák a középiskolai felvételi rendszer átalakítását
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Több mint nyolcvan aknavetőgránátot találtak Újtusnádon

Összesen 82, második világháborúból származó aknavetőgránátot találtak szerdán Újtusnádon, az erdő szélén. A lőszereket a Hargita megyei tűzszerészek biztonságosan elszállították.

Több mint nyolcvan aknavetőgránátot találtak Újtusnádon
2026. augusztus 19., szerda

Elkezdődött a jelentkezés a 2026-os országos lombikprogramra

A 2026-os országos lombikprogramra való jelentkezésben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház családtervezői központjában is segítséget nyújtanak az érintetteknek.

Elkezdődött a jelentkezés a 2026-os országos lombikprogramra
2026. augusztus 19., szerda

Kiugrott a kórház egyik felső emeletéről és szörnyethalt egy rezidens orvos Bukarestben

Egy rezidens orvos öngyilkosságot követett el szerdán a bukaresti egyetemi sürgősségi kórházban – közölte az egészségügyi intézmény.

Kiugrott a kórház egyik felső emeletéről és szörnyethalt egy rezidens orvos Bukarestben
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán hőségre és kelletlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki, amelyek csütörtöktől az ország nagy részére érvényesek lesznek.

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is
2026. augusztus 19., szerda

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama

A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál, majd enyhén nő, és augusztus 25-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként.

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

Két, a Richter-skála szerint 3,3-as, illetve 2,9-es erősségű földrengés történt az elmúlt 12 órában Buzău és Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Kétszer is rengett a föld az éjszaka
Kétszer is rengett a föld az éjszaka
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

Hirdetés