
Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához
Fotó: Barabás Imola
Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.
2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50
Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek
A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.
A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.
– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.
Fotó: Barabás Imola
Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:
A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.
– hangzott el.
„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és
– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.
Fotó: Pixabay
Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen
ettől nőne a talajvízszint,
a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,
vizes élőhelyek létesülnének,
és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.
A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy
De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy
A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.
Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek
Fotó: Pixabay
Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy
Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy
Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.
Fotó: Pixabay
Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,
Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy
– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.
A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
A kürpödi család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután a másik négy testvér meghalt, kettő vízbefúlás, kettő pedig tüdőgyulladás szövődményei miatt.
A Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete: a 13 év alatti gyermekek számára teljesen tiltsák meg a közösségi médiához való hozzáférést, a 13 és 15 év közötti gyermekek számára pedig csak szüleik hozzájárulásával engedélyezzék azt.
45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.
Babatápszereket hívnak vissza a Bacillus cereus baktérium által termelt cereulid toxin jelenlétének gyanúja miatt – figyelmeztetett az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Őrizetbe vettek csütörtökön a rendőrök egy 54 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy hat kiskazánt lopott el egy épülő bukaresti tömbházból.
Kétbocsos anyamedve merészkedett egy brassópojánai sípályára fényes nappal, a hegyi csendőröknek kellett beavatkozniuk.
Oszlopnak ütközött, majd egy üzlet falának csapódott egy autó péntekre virradóan a Kolozs megyei Szászfenesen. Mint kiderült, a járművet vezető férfinek nincs jogosítványa.
Február 9-én kezdődik és március 1-jéig tart a sívakációk időszaka.
Az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben dolgozó Sanitas-tagok jó része az általános sztrájk megszervezésére szavazott, ezért a szakszervezet megkezdte a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás előkészítését.
szóljon hozzá!