Hirdetés
Hirdetés

Az éltető víz még közkincs, de egyre inkább felértékelődik

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához •  Fotó: Barabás Imola

Erdőmérnök, környezetmérnök, geológus, vadgazda, biológus, ökológus szólt hozzá a klímaváltozás és a minket is érintő aszály témájához

Fotó: Barabás Imola

Változtatnunk kell egyéni és közösségi szinten a vízhez való hozzáállásunkon, hiszen az erdők, a vadak, a mezőgazdaság, és sok település lakói is érzik a klímaváltozás, az utóbbi évek aszályának következményeit.

Bodor Tünde

2025. március 22., 12:502025. március 22., 12:50

Az éltető víz címmel a víz világnapjához kapcsolódó rendezvényt szervezett a napokban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, ahol a kötetlen beszélgetésre meghívott szakemberek

saját szakmájuk szempontjából értékelték a mindenki által tapasztalt klímaváltozást, felmelegedést és annak következményét: az egyre gyakoribb csapadékhiányt.

A rendezvényen Fosztó Mónika intézményvezető és Antal Noémi, a környezettudomány szak programfelelőse köszöntötte a résztvevőket és meghívottakat.

Hirdetés

A beszélgetést Hartel Tibor, a BBTE környezettudományi karának docense moderálta, és első körben az ő felvetésére minden meghívott rámutathatott, hogy milyen jeleit látja a klímaváltozásnak, illetve az aszálynak. Ezen kérdés kapcsán végül nagyon sok más téma is felmerült, még a tapasztalt – és negatívan értékelt – környezeti jelenségek jobb irányba mozdítását célzó lehetséges megoldások is.

Idézet
Évszázadokon át élveztük a stabil klíma hatását, de most paradigmaváltásra van szükség, újra kell kapcsolódnunk a természethez, új procedúrákra van szükség”

– mondta Hartel, aki szerint a városi ember nem is tudja, mi zajlik körülötte a természetben.

•  Fotó: Barabás Imola Galéria

Fotó: Barabás Imola

Hálát adhatunk, hogy itt élünk

Az utóbbi két évben tapasztalt szárazságot az egyetemi oktató (többek között) Szászkézden és Szészfehéregyházán tapasztalta:

a turizmusból élő falvakban nem fogadhattak több napra vendégeket, mert nem tudtak számukra vizet biztosítani a zuhanyozáshoz.

A Hertán vadásztársaság vezetője, Tankó Attila vadgazda Kommandón észlelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt közel félévig borította hó Kovászna megye legmagasabb települését és a környező erdőket, most legtöbb két hónap ez az időtartam.

A vízhiány az apróvad-állomány megcsappanását eredményezte, a nagyvadaknál (még) nem érezhetők ezzel összefüggő következmények

– hangzott el.

„Nehezebb az aszállyal megküzdenünk,mint az árvízzel” – mondta Sándor László, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szerződéseknek eleget téve vizet kell biztosítaniuk a lakosságnak, az ipari szereplőknek, a gazdáknak az öntözéshez, a halastó-tulajdonosoknak, és

ha kevés a víz, mindenki a másiktól várja, hogy igényeit visszafogja

– mondta Sándor. Miközben sok patak kiszáradt a megyében, a terepjáráskor azt veszik észre, hogy az engedély nélkül működtetett szivattyúk, öntözőrendszerek is egyre jobban elterjednek – tudtuk meg.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Csata Zoltán biológus már a megoldást is vázolta: az egykor szabályozott folyókat újra kanyargóssá kellene tenni, hiszen

  • ettől nőne a talajvízszint,

  • a nedves területek a mikroklímára is jó hatással lennének,

  • vizes élőhelyek létesülnének,

  • és a hirtelen nagy esőzések sem járnának veszélyes következményekkel.

A vízügy évtizedekig olyan árvízvédelmi munkálatokat végzett, amellyel meggyorsította a víz lefutását. Sándor László nagyrészt egyetértett Csata Zoltánnal, de elmondta, hogy ma minden talpalatnyi területhez, amelyet feláldozhatnának, ragaszkodik a gazdája, és az sem kedvez a megoldásnak, hogy

a szóban forgó területeken úton-útfélen felbukkan fel egy-egy hétvégi ház is.

De az nem működik, hogy mindig az egyéni szempontokat vegyék figyelembe a közösségi érdek helyett, hangzott el, bár a hosszú távú megoldáshoz törvénymódosítás kellene – vázolta a vízügy vezetője. Az is elhangzott, hogy

műholdakról is látszik a tavak vízfelületének csökkenése.

A csökkenő vízszint maga után vonja a víz-oldott oxigén csökkenését is, ami a halakra és minden vízi élőlényre nagyon károsan hat – állapította meg Tóth Piró doktorandusz környezetmérnök.

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek •  Fotó: Pixabay Galéria

Számos olyan jelenségre mutattak rá a résztvevők, amelyek a városokba zárkózott, természettől elszakadt embereknek meglepőek lehetnek

Fotó: Pixabay

Havlin László, a Hatod Magánerdészet erdőőmérnöke elmondta: a tavalyi csapadékhiány következménye az erdőkben az, hogy

nagy területeken tapasztalható a lucfenyőállomány bogarak általi károsítása, de az is, hogy idejekorán, már augusztus elején sárgulni, barnulni kezdtek a lombhullató fák levelei.

Csákány László, a Szemerja-Görgő közbirtokosság vezetője, környezetmérnök rámutatott, hogy

a közbirtokosság területén 25 éve még nyolc patak volt, ma mindnek a medre száraz.

Szemerja patakán egykor vízimalom működött, tavaly már májusban kiszáradt. Azt is elmondta, több évtizeddel ezelőtt a Görgő tetejére a lombhullató fák helyett ültetett fenyves közvetetten hogy terelte el az addig a Sugásfürdő felől érkező esőfelhőket, megváltoztatva a térség mikroklímáját.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Feldobolyi egyhektáros birtokán a permakultúra módszerével műveli kertjét Klárik László geológus, a BBTE egyetemi oktatója. Az egyhektáros területen is volt három forrás,

ma csak egy működik csökkent vízhozammal.

Klárik a szántás nélküli mezőgazdaság művelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel és a talajtakarással lehetne megtartani a talaj szervesanyag- és víztartalmát. A hozzáértés nélkül végzett, egyre gyakoribb kútfúrásoknak pedig az a következménye is lehet, hogy

a fúró átszakít egy vízzáró réteget a talajban, így a rétegek közt folyó talajvíz egy szinttel lejjebb költözik

– figyelmeztetett a geológus a potenciálisan egész közösségeket veszélyeztető és senki által számba számba nem vett következményekre.

A beszélgetésben résztvevők közel három óra sem merítették ki a témát, aminek aktualitását mindenki érezte, ezért senki sem távozott idejekorán.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Siegfried Mureșan: hozzáértő és tettekben is Európa-barát kormány alakítása a cél

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje, Siegfried Mureșan pénteken közölte, célja egy hozzáértő, egységes Európa-barát kormány létrehozása.

Siegfried Mureșan: hozzáértő és tettekben is Európa-barát kormány alakítása a cél
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Átadták a csíkmadarasi kultúrházat, évtizedes álom vált valóra

Ünnepélyes keretek között adták át pénteken a csíkmadarasi kultúrházat. A több mint 250 férőhelyes épület a helyi közösségi élet új központja lesz, ahol kulturális rendezvények, próbák és találkozók kapnak helyet.

Átadták a csíkmadarasi kultúrházat, évtizedes álom vált valóra
2026. június 26., péntek

A PNL, az USR és az RMDSZ Siegfried Mureșant javasolja miniszterelnök-jelöltnek

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnök-jelöltnek.

A PNL, az USR és az RMDSZ Siegfried Mureșant javasolja miniszterelnök-jelöltnek
2026. június 26., péntek

Ezt javasolják a szakemberek a hőség idejére

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.

Ezt javasolják a szakemberek a hőség idejére
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Rendkívüli hőség várható Székelyföldön

Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.

Rendkívüli hőség várható Székelyföldön
2026. június 26., péntek

Rekordösszegű uniós támogatást hívott le Románia

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban – közölte Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.

Rekordösszegű uniós támogatást hívott le Románia
2026. június 26., péntek

Dróntámadás miatt figyelmeztették a román határ menti lakosságot

Oroszország újabb dróntámadásokat hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Románia folyami határának közelében péntek virradóra – közölte a védelmi minisztérium.

Dróntámadás miatt figyelmeztették a román határ menti lakosságot
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Hargita megye: egyre csak „fogynak” a burgonyaföldek

Majdnem ezer hektárral csökkent a burgonyával beültetett Hargita megyei szántóföldek összterülete múlt évhez képest. Vannak azonban kedvező változások is a mezőgazdaság szerkezetének alakulásában.

Hargita megye: egyre csak „fogynak” a burgonyaföldek
2026. június 25., csütörtök

Ritka csillagászati jelenség lesz látható néhány nap múlva, aki lemarad, csak tíz év múlva láthat hasonlót

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

Ritka csillagászati jelenség lesz látható néhány nap múlva, aki lemarad, csak tíz év múlva láthat hasonlót
2026. június 25., csütörtök

Nicușor Dan: nem lehet a rendszer ellen harcolni úgy, hogy közben te vagy a rendszer vezetője

Nicușor Dan reméli, hogy meglesznek az eszközei a rendszer megreformálásához. Az államfőt az újságírók azokra a vádakra reagáltatták, amelyek szerint maga is a „rendszer” része.

Nicușor Dan: nem lehet a rendszer ellen harcolni úgy, hogy közben te vagy a rendszer vezetője
Hirdetés