Igaza van!

„De ugyanúgy egy épületnél, mint egy hídnál, létezik egy jogszabály, amit – némi túlzással – soha senki nem tart be. A hidaknak például időszakos revíziójuk van, ami öt- és tízévente más-más szempontokat vizsgál. Minden hídnak és épületnek úgynevezett könyve kell(ene) legyen, amiben mindent nyomon lehet követni, az építés óta” – mondja, majd rögtön hozzáteszi:

Aminek a következménye az azonnali kiköltöztetés kellett volna legyen.

„…látszott a közelgő baj”

„Esete válogatja. A hídomlások esetében azonnal az adminisztrátorokat veszik elő, hiszen nekik kell vezetniük a már említett könyvet. A felmerülő azonnali kérdések: mikor nézték át utoljára a létesítményt, ott mit tapasztaltak? Ha gondot fedeztek fel, azt azonnal jelezni kell, és szakértői véleményezést kell kérni – ez azonban pénzbe kerül, ezért ódzkodnak tőle.” Amúgy kíváncsiak lennénk Csíkszereda Székelyudvarhely felőli kijáratánál bomladozó Olt-híd szakértői véleményére is, de most ne térjünk el a témától.

korábban írtuk

Megint leszakadt és a mederbe esett a hídkorlát

Több részletben megy tönkre a Csíkszereda nyugati ki- és bejárata közelében épült Olt-híd: hét éve az egyik védőkorlát szakadt le, most pedig a másiknak mintegy fele a beton tartóelemekkel együtt leomlott, és a partra, illetve folyó medrébe esett.

A hídépítő szakember egy elgondolkodtató példával illusztrálja a romániai állapotokat. „Hangsúlyozom, én nem vagyok szakértője az épületeknek, a hidaknak azonban igen. Hidak esetében mondok egy példát: egy alkalommal jeleztem a polgármestereknek, hogy hajlandó vagyok felleltározni a hidakat, és karbantartási tervezetet adni a létesítményekre. Azonban egyetlen polgármester sem igényelte a felajánlott szolgáltatásomat.

És az utolsó mondatában a lényeg: „…látszott a közelgő baj”.

Összehasonlítani a tervet a valósággal

„Ezelőtt is tudtak építkezni, és ritka volt az olyan eset, hogy alulméretezett falakat építettek volna; magyarán, tudták, hogy a falaknak el kell bírniuk a vertikális erőket” – mondja egy másik szakember. Meglátása szerint

Itt tulajdonképpen a lényegre tapintott, hiszen épp a vízelvezetésre panaszkodott néhány nappal ezelőtt a Székelyhonnak Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Az intézményvezető lapunk megkeresésére elmondta, „már dolgoznak a bentlakás udvarán”.

korábban írtuk

A Tamási Áron Gimnázium bentlakása is megújulhat jövőre

Újabb anyagi támogatást ígért a Tamási Áron Gimnáziumhoz tartozó, immár egyetlen, még renoválásra váró épület felújítására a magyar állam. A részletekről Laczkó Györgytől, a tanintézmény igazgatójától érdeklődtünk.

Ez élvezett elsőbbséget, ugyanis az épület víz alá került, mivel az esővíz-elvezetés mindeddig nem volt megoldva, a közelben nincs ugyanis az esővizet fogadni képes csatornarendszer kialakítva.

– emelte ki a helyzet súlyosságát.

Van, aki itt még megjegyezte, az is lehet, hogy hosszú évek során a talajvíz átfolyt az épület alatt, ami a finom részeket kimoshatta, így ásáskor a laza talaj azonnal megereszkedett, a falak pedig repedezni kezdtek, végül az épület beomlott.

korábban írtuk

Tragédia Székelyudvarhelyen – gyerekek szorultak a bentlakás összeomlott fala alá

Összedőlt a Tamási Áron Gimnázium kollégiumának egyik épületrésze hétfő délután. Több gyerek a romok alá szorult, azonban sikerült kimenteni őket. Az egyik fiút már nem lehetett újjáéleszteni.

A háttérbeszélgetések ezen pontján ismét szóba kerül az épületek technikai könyve. A nyilatkozóink nem győzik hangsúlyozni, hogy minden épülettulajdonosnak birtokolnia kell az épületek technikai könyvét, és abba mindenféle módosítást be kell vezetni, azt is, ha falakat módosítottak a lakrészekben – legyen szó akár egy tömbházról. A felhozott példa nagyon mellbevágó, hiszen

Sokszor már csak az kérdés, hogy mi tartja még egyben az 50 éves tömbházakat.

Az engedélyeztetési folyamatokról

A székelyudvarhelyi tragédia miatt muszáj szóba hozni azt is, hogy Romániában hivatalosan hogyan zajlik az engedélyeztetési folyamat egy felújításnál.

Miután az önkormányzat kiállítja az építkezési engedélyt, a tervezőnek a konkrét kivitelezési lépéseket egy másik tervben kell részleteznie, az pedig része kell legyen annak a szerződésnek, amit a munkálat során kötelező módon be kell tartani. A megkapott önkormányzati engedélyek alapján a tulajdonos megköti a munkálati szerződést a kiválasztott építő céggel.

Fontos tehát, hogy nemcsak a tulajdonos és az önkormányzat, hanem a tulajdonos és a kivitelező között is történnie kell egy szerződéskötésnek, mert csak az alapján láthat hozzá utóbbi a munkálatoknak. Ezt a szerződéskötést a területátadás, majd a kezdési munkálatot kiadó úgynevezett kezdési parancs kell kövesse. Mi több,

Ha e lépések közül akár egyetlen is kimaradt, akkor nemcsak a gondatlanságból okozott emberölést és a súlyos testi sértést fogják vizsgálni az igazságügyi szervek…

korábban írtuk

A marosvásárhelyi ügyészség veszi át a nyomozást a székelyudvarhelyi falomlás ügyében

A marosvásárhelyi ügyészség vette át a nyomozást a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt falomlás ügyében.