
Erdőből, vaddisznóktól hurcolhatták be a fertőzést. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Folyamatosan nő az afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznók száma és a gócpontok területe is növekszik – hívta fel a figyelmet a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2020. február 09., 15:222020. február 09., 15:22
Sikó-Barabási Sándor arról tájékoztatott, hogy tavaly három gócpontot azonosítottak Háromszéken a házisertés-állományban, a kór 191 disznót érintett, ugyanakkor hat vaddisznónál mutatták ki a vírust,
Az év elején két fertőzésgócot mutattak ki a házisertéseknél – Bölönben és Magyarhermányban – ahol tizenhat sertés pusztult el vagy kellett levágni. A főállatorvos szerint
A bölöni gazdaságban az egyik családtag vadász, és erdőgazdálkodásban dolgozik, így a szomszédos megyékben is járja az erdőt, ott, ahol nagymértékben pusztítja a vaddisznóállományt a sertéspestis. A magyarhermányi gazda pedig erdőszélen tartja és legelteti a juhait.
Sikó-Barabási Sándor azt is aggasztónak tartja, hogy míg tavaly csak elhullott vaddisznótetemekben mutatták ki a betegséget, idén már négy esetben a levadászott állatok is fertőzöttek voltak; a baróti, vargyasi, bardóczi és bölöni vadászterületeken is megjelent a kór, ami növeli a vírus terjedésének kockázatát.
A főállatorvos azt javasolja, hogy akik az erdőben dolgoznak, fát gyűjtenek, vadásznak, soha ne lépjenek be ugyanabban a ruhában, cipőben a háziállatok közé, hogy ne terjesszék a vírust. Ha a sertés megbetegszik, azonnal értesítsék az állatorvost, ne próbálkozzanak házi gyógymódokkal.
Jelenleg Romániában 26 megyében 267 településen 619 sertéspestisgócot tartanak nyilván. Másik tíz megyében csak a vaddisznóállomány fertőzött. A vírus 2017. július 31-én jelent meg Romániában, azóta 577 ezer sertést kellett elpusztítani, és 2957 vaddisznónál mutatták ki a fertőzést. Sikó-Barabási Sándor hangsúlyozta, a betegség emberre nem terjed, de súlyos gazdasági következményei vannak.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!