
Fotó: Barabás Ákos
Egy évszázada született a Székely himnusz, a centenárium tiszteletére Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2021 októberében tudományos ülésszakot szervez – jelentette be a két intézmény. A cél az, hogy a jelképpé vált himnusz keletkezéstörténetét és terjedésének folyamatát szakemberek tárják fel.
2021. május 04., 19:012021. május 04., 19:01
A kutatómunkában eddig részt vállal dr. Kriza Ildikó néprajzkutató, Ablonczy Balázs történész, Bárdi Nándor történész, Katona Zoltán kutató, illetve a Csanády család képviselői.
A fiatalon elhunyt Mihalik Kálmán zeneszerző temetéséről szóló beszámolóban, Az Új Élet című lap 1922. szeptember 15-ei számában olvasható először a Székely himnuszként való megnevezés. „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták.”
A kommunizmus ideje alatt Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt. „A Székely himnusz egyre inkább felívelő népszerűsége mellett számtalan mítosz, valamint zavaros és hamis adat kering vele kapcsolatban.
A legendákat nem akarjuk lebontani, a tényekkel pedig nem vitatkozunk. Ezért kezdeményeztük a tudományos ülésszakot, hogy keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek tárják fel. Tartozunk ezzel a székely közösségnek, hiszen – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságnak” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!