2024-es EP-választások: eligazító annak is, akit eddig egyáltalán nem érdekelt a téma

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Mi az Európai Parlament és miért fontos nekünk? Ki szavazhat, mikor, illetve kire? No meg a legfontosabb: mikor lesznek eredmények? Ilyen és hasonló kérdésekből készített iránymutatót hat hírügynökség. Összefoglalva egy helyen a legfontosabb tudnivalók.

Székelyhon

2024. május 08., 12:422024. május 08., 12:42

2024. május 08., 12:472024. május 08., 12:47

Június 6. és 9. között az Európai Unió 27 tagállamának több mint 400 millió választópolgára megválasztja az új összetételű Európai Parlamentet, amelynek megbízatása öt évre szól. Az európai polgároknak lehetőségük lesz dönteni az EU jövőbeli irányáról. A legfontosabb tudnivalókról készített összefoglalót az Agerpres hírügynökség, további öt hírügynökség közös kutatási projektjének részeként.

Mi az Európai Parlament?

Az Európai Parlament az uniós szintű politikai viták kulcsfontosságú fóruma. Az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választják meg valamennyi tagállamban, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotásban, és hogy biztosítsák a többi uniós intézmény demokratikus működését.

Mi az Európai Parlament feladata?

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal együtt az Európai Parlament törvényjavaslatokat fogad el és módosít, illetve dönt az uniós költségvetésről. Az EP emellett felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel.

Miért fontos az Európai Parlament?

Az Európai Parlament által elfogadott törvények mindenkit érintenek, a nagy országokat és a kisebb közösségeket, a nagyvállalatokat és az induló vállalkozásokat egyaránt, a jogszabályok hatásai helyi és globális szinten is érezhetők. Az EP számos olyan területen hoz törvényeket, amelyeket az emberek prioritásként kezelnek: környezetvédelem, biztonság, migráció, szociálpolitika, fogyasztói jogok, gazdaság, jogállamiság és egyebek.

Mi az Európai Parlament felépítése?

Júniusban összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg az uniós választópolgárok,

a jelenlegihez képest 15-tel nő a mandátumok száma.

Hogyan változott az idők folyamán az Európai Parlament?

Az Európai Parlament jelentős változásokon ment keresztül története során: folyamatosan bővültek a jogkörei, és egyre fontosabbá vált az intézmény. Miközben az EP elődje, a Parlamenti Közgyűlés csupán megfigyelő szerv volt,

az EP jelenleg az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézmény, amely a választók érdekeit képviseli.

A jogalkotási feladatokon kívül az EP felügyeli az uniós intézmények működését és elősegíti az emberi jogok érvényesülését Európán belül és kívül.

Hány európai parlamenti képviselőt választanak tagállamonként?

A legkevesebb európai parlamenti képviselője Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának van (egyenként 6), a legtöbb pedig Németországnak (96).

Mekkora volt a részvétel a legutóbbi EP-választásokon?

A részvétel 1979-től az összes választási ciklusban folyamatosan csökkent 2014-ig, amikor elérte az addigi legalacsonyabb, 42,5 százalékos szintet. 2019-ben azonban az 1994 utáni időszak legmagasabb szintjére, 50,6 százalékra nőtt a részvétel, és a felmérések szerint idén is növekedni fog.

Milyen rendszert használnak az országok az EP-képviselők megválasztására?

Az európai választásoknak arányos képviseleten kell alapulniuk, és vagy a listás rendszert vagy az egyetlen átruházható szavazat rendszerét kell alkalmazni.

Valamennyi tagállam egyetlen választókerületként működik Írország, Olaszország, Lengyelország és Belgium kivételével, amelyek területe több regionális választókerületre oszlik. Írországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Görögországban preferenciálisan egy vagy több jelöltre, míg az EU többi országában csak egy jelöltlistára lehet pecsételni.

Ki szavazhat?

A szavazási szabályok, a választók és a jelöltek életkora országonként eltérő.

Belgium, Bulgária, Görögország és Luxemburg azok a tagállamok, ahol kötelező a szavazás.

Észtország az egyetlen olyan ország, amely lehetővé teszi az online szavazást. Ausztriában, Belgiumban, Máltán és Németországban 16 éves kortól, Görögországban pedig 17 éves kortól lehet voksolni. A többi 22 országban a választói korhatár 18 év.

Mi az alsó korhatár a jelöltek esetében?

Országonként eltér, hogy ki indulhat az EP-választásokon. Görögországban és Olaszországban a jelölteknek legalább 25 évesnek kell lenniük.

Romániában a jelölteknek legalább 23 évesnek kell lenniük,

míg Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson 21 év az alsó korhatár. A többi 15 államban az alsó korhatár a jelöltek számára 18 év.

Mi történik június 6. és 9. között?

A hollandok szavaznak a legkorábban, itt a szavazókörzetek június 6-án nyitnak.

Írországban és a Cseh Köztársaságban június 7-én nyitnak a szavazóhelyiségek, Lettországban, Szlovákiában, Máltán és Olaszországban 8-án mennek szavazni az állampolgárok. Csehország és Olaszország az egyedüli tagállamok, ahol két napon át tart a szavazás. A többi 20 tagállamban

az EP-választásokat június 9-én tartják,

az EU választópolgárainak több mint kétharmadát várják az urnák elé azon a napon.

Nemzeti pártokra vagy politikai csoportokra szavazunk?

A választásokon a nemzeti politikai pártok indulnak, de miután megválasztották az EP-képviselőket, többségük csatlakozik a hét európai politikai csoport valamelyikéhez.

Milyen politikai csoportok vannak az Európai Parlamentben?

Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg 7 képviselőcsoport működik.

  • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport

  • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport

  • Renew Europe csoport

  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport

  • Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport

  • Identitás és Demokrácia képviselőcsoport

  • Baloldal az Európai Parlamentben (GUE/NGL) képviselőcsoport

Képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek legalább 7 tagállamot kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.

Melyek a választók legfontosabb problémái?

Egy a közelmúltban készített eurobarométer felmérés szerint az uniós választók legnagyobb problémái a megélhetési költségek (31 százalék), az egészségügy (26 százalék) és a gazdasági helyzet (26 százalék).

Mikor tudjuk meg az eredményeket?

A szavazatszámlálás egyidejűleg zajlik majd, az első, országos szintű becslések június 9-én 18.15-re várhatók közép-európai idő [CET] szerint, az első részeredmények pedig 20.15-re közép-európai idő [CET] szerint. Ekkor egy egész éjszaka tartó európai maraton veszi kezdetét: a parlamenti személyzet fokozatosan frissíti majd az egyes tagállamok eredményeit.

A nyertesekről június 10-e reggelére tisztázódik le a kép,

ekkor a 720 európai parlamenti képviselő megválasztásának eredményeképpen felvázolódnak a lehetséges többségek.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 16., vasárnap

Két nő meghalt két személyautó és egy kamion ütközésekor a szomszéd megyében – videóval

Két nő életét vesztette vasárnap kora este egy Brassó megyei balesetben, miután két személyautó és egy teherautó ütközött össze az 1-es országúton Persány és Vledény között.

Két nő meghalt két személyautó és egy kamion ütközésekor a szomszéd megyében – videóval
2025. március 16., vasárnap

Jogosítványbevonó szombat

Szombaton a rendőrök összesen 656 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 74-nek alkohol, 12-nek drog hatása alatt történő vezetés miatt – számolt be vasárnap a belügyminisztérium.

Jogosítványbevonó szombat
Jogosítványbevonó szombat
2025. március 16., vasárnap

Jogosítványbevonó szombat

2025. március 16., vasárnap

Mit jelent a szabadság? Az együtt ünneplést Székelyföld szívében

Ezek az idők nem könnyűek, és ezek a nem könnyű idők tették újra aktuálissá az 1848-as üzeneteket – hangzik el március 15-én Székelyudvarhelyen készült videónkban.

Mit jelent a szabadság? Az együtt ünneplést Székelyföld szívében
2025. március 16., vasárnap

Röviden: jön a hó

Hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország magashegyi térségeire.

Röviden: jön a hó
Röviden: jön a hó
2025. március 16., vasárnap

Röviden: jön a hó

2025. március 16., vasárnap

Mozdonyt akart megjavítani, amikor halálos áramütés érte

Halálos áramütés ért egy 41 éves férfit a székelyföldvári vonatállomáson, miközben felszállt a mozdonyra azzal a céllal, hogy megjavítsa.

Mozdonyt akart megjavítani, amikor halálos áramütés érte
2025. március 16., vasárnap

A szombatinál erősebb földrengés volt vasárnap hajnalban

A Richter-skálán 3,1-es erősségű földrengés volt vasárnap 4 óra 32 perckor Galac megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

A szombatinál erősebb földrengés volt vasárnap hajnalban
2025. március 16., vasárnap

Hajszálon múlt, hogy nem csapta el a gyalogosokat a kisodródó autó – videó

Noha még a vásárnap jó része hátra van, nehéz lenne a héten ennél kiélezettebb helyzetű videót találni, sőt, talán a hónapban is.

Hajszálon múlt, hogy nem csapta el a gyalogosokat a kisodródó autó – videó
2025. március 16., vasárnap

Kézfogás és kávézás Petőfivel

Időutazásnak is beillő élő történelemórák színesítették a márciusi ifjak emléke előtti tisztelgést Székelyudvarhelyen.

Kézfogás és kávézás Petőfivel
Kézfogás és kávézás Petőfivel
2025. március 16., vasárnap

Kézfogás és kávézás Petőfivel

2025. március 15., szombat

Piros-fehér-zöldbe borult a hősök tiszteletére állított nyergestetői emlékmű

A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.

Piros-fehér-zöldbe borult a hősök tiszteletére állított nyergestetői emlékmű
2025. március 15., szombat

Nagyszerű életutak, kitűnő magyar emberek

Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől vehette át a magyar köztársasági elnök által adományozott kitüntetését Nagy Anna, Székely Emese, Józsa István, Mátyás-János László, dr. Péter Sándor és Kiss Imre Csíkszeredában szombaton este.

Nagyszerű életutak, kitűnő magyar emberek
Nagyszerű életutak, kitűnő magyar emberek
2025. március 15., szombat

Nagyszerű életutak, kitűnő magyar emberek