Fotó: Veres Nándor
Mi az Európai Parlament és miért fontos nekünk? Ki szavazhat, mikor, illetve kire? No meg a legfontosabb: mikor lesznek eredmények? Ilyen és hasonló kérdésekből készített iránymutatót hat hírügynökség. Összefoglalva egy helyen a legfontosabb tudnivalók.
2024. május 08., 12:422024. május 08., 12:42
2024. május 08., 12:472024. május 08., 12:47
Június 6. és 9. között az Európai Unió 27 tagállamának több mint 400 millió választópolgára megválasztja az új összetételű Európai Parlamentet, amelynek megbízatása öt évre szól. Az európai polgároknak lehetőségük lesz dönteni az EU jövőbeli irányáról. A legfontosabb tudnivalókról készített összefoglalót az Agerpres hírügynökség, további öt hírügynökség közös kutatási projektjének részeként.
Az Európai Parlament az uniós szintű politikai viták kulcsfontosságú fóruma. Az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választják meg valamennyi tagállamban, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotásban, és hogy biztosítsák a többi uniós intézmény demokratikus működését.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal együtt az Európai Parlament törvényjavaslatokat fogad el és módosít, illetve dönt az uniós költségvetésről. Az EP emellett felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel.
Az Európai Parlament által elfogadott törvények mindenkit érintenek, a nagy országokat és a kisebb közösségeket, a nagyvállalatokat és az induló vállalkozásokat egyaránt, a jogszabályok hatásai helyi és globális szinten is érezhetők. Az EP számos olyan területen hoz törvényeket, amelyeket az emberek prioritásként kezelnek: környezetvédelem, biztonság, migráció, szociálpolitika, fogyasztói jogok, gazdaság, jogállamiság és egyebek.
Júniusban összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg az uniós választópolgárok,
Az Európai Parlament jelentős változásokon ment keresztül története során: folyamatosan bővültek a jogkörei, és egyre fontosabbá vált az intézmény. Miközben az EP elődje, a Parlamenti Közgyűlés csupán megfigyelő szerv volt,
A jogalkotási feladatokon kívül az EP felügyeli az uniós intézmények működését és elősegíti az emberi jogok érvényesülését Európán belül és kívül.
A legkevesebb európai parlamenti képviselője Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának van (egyenként 6), a legtöbb pedig Németországnak (96).
A részvétel 1979-től az összes választási ciklusban folyamatosan csökkent 2014-ig, amikor elérte az addigi legalacsonyabb, 42,5 százalékos szintet. 2019-ben azonban az 1994 utáni időszak legmagasabb szintjére, 50,6 százalékra nőtt a részvétel, és a felmérések szerint idén is növekedni fog.
Az európai választásoknak arányos képviseleten kell alapulniuk, és vagy a listás rendszert vagy az egyetlen átruházható szavazat rendszerét kell alkalmazni.
Valamennyi tagállam egyetlen választókerületként működik Írország, Olaszország, Lengyelország és Belgium kivételével, amelyek területe több regionális választókerületre oszlik. Írországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Görögországban preferenciálisan egy vagy több jelöltre, míg az EU többi országában csak egy jelöltlistára lehet pecsételni.
A szavazási szabályok, a választók és a jelöltek életkora országonként eltérő.
Észtország az egyetlen olyan ország, amely lehetővé teszi az online szavazást. Ausztriában, Belgiumban, Máltán és Németországban 16 éves kortól, Görögországban pedig 17 éves kortól lehet voksolni. A többi 22 országban a választói korhatár 18 év.
Országonként eltér, hogy ki indulhat az EP-választásokon. Görögországban és Olaszországban a jelölteknek legalább 25 évesnek kell lenniük.
míg Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson 21 év az alsó korhatár. A többi 15 államban az alsó korhatár a jelöltek számára 18 év.
A hollandok szavaznak a legkorábban, itt a szavazókörzetek június 6-án nyitnak.
Írországban és a Cseh Köztársaságban június 7-én nyitnak a szavazóhelyiségek, Lettországban, Szlovákiában, Máltán és Olaszországban 8-án mennek szavazni az állampolgárok. Csehország és Olaszország az egyedüli tagállamok, ahol két napon át tart a szavazás. A többi 20 tagállamban
az EU választópolgárainak több mint kétharmadát várják az urnák elé azon a napon.
A választásokon a nemzeti politikai pártok indulnak, de miután megválasztották az EP-képviselőket, többségük csatlakozik a hét európai politikai csoport valamelyikéhez.
Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg 7 képviselőcsoport működik.
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport
Renew Europe csoport
Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport
Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport
Identitás és Demokrácia képviselőcsoport
Baloldal az Európai Parlamentben (GUE/NGL) képviselőcsoport
Képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek legalább 7 tagállamot kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.
Egy a közelmúltban készített eurobarométer felmérés szerint az uniós választók legnagyobb problémái a megélhetési költségek (31 százalék), az egészségügy (26 százalék) és a gazdasági helyzet (26 százalék).
A szavazatszámlálás egyidejűleg zajlik majd, az első, országos szintű becslések június 9-én 18.15-re várhatók közép-európai idő [CET] szerint, az első részeredmények pedig 20.15-re közép-európai idő [CET] szerint. Ekkor egy egész éjszaka tartó európai maraton veszi kezdetét: a parlamenti személyzet fokozatosan frissíti majd az egyes tagállamok eredményeit.
ekkor a 720 európai parlamenti képviselő megválasztásának eredményeképpen felvázolódnak a lehetséges többségek.
Június végén megérkezett a mozik kínálatába a Brad Pitt főszereplésével készült F1, ami egy, a Formula-1 világában játszódó fikciós dráma, amit valós események ihlettek. Ajánló.
Elutasítják és nem tartják hatékonynak a román kormány közoktatást érintő válságkezelési intézkedéstervezetét – állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A hatalmas forgalom és a zsúfoltság miatt bedugult a Transzfogarasi út, a parkoló autók egymás útját zárták el.
A marosvásárhelyi VIBE Fesztivál nemcsak buliról, hanem közösségről, hangulatról és magyar identitásról is szól – legalábbis ezt mondják azok a fiatalok, akik ott voltak.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe vasárnap délben Konstanca megyében, miután az A2-es autópályán tömegbaleset történt több jármű részvételével – közölte a Konstanca megyei tűzoltóság.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.
Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.
1 hozzászólás