Salat nem bízik a tizenkét éven belüli autonómiában

Salat Levente erről a Területi autonómiák Európában: megoldások és kihívások című nemzetközi konferencia zárónapján, kedden beszélt újságíróknak Budapesten, egy előző nap megjelent felméréssel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, a kutatás szerint a megkérdezett romániai magyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy legfeljebb tizenkét éven belül Erdély valamilyen típusú autonómiát szerez. A Bell Research közvélemény-kutatását a Nemzetpolitikai Tükör legfrissebb számában ismertették.

Salat Levente kifejtette: nem hiszi, hogy 12 éven belül területi és etnikai alapú autonómia lesz Romániában, hozzátéve: az elképzelhető, hogy a közigazgatási vagy a regionális jellegű autonómiaformák valamilyen módon mélyülnek, konszolidálódnak. Hozzátette, azt nagyon nehéz megbízhatóan mérni, hogy az emberek mit értenek autonómia alatt; a vitát ő maga sem tudná eldönteni. „Illúzió, hogy az erdélyi magyarság számára a nemzetközi közösség ad majd megoldást. Fontos, hogy a kérdést szerepeltessék nemzetközi fórumokon, megfelelő színvonalon, de ha lesz politikai döntés, az Romániában fog megszületni” – jelentette ki Salat.

Kifejtette: az autonómiastátusok elérésének három módja van: nemzetközi szerződés vagy kétoldalú szerződés, illetve a belső jogrend alakítása alapján, és ebben az esetben szerinte az utóbbi adott. Közölte, ahhoz, hogy ennek az esélyét növeljék és napirendre tudják tűzni, alapvetően kell azon változtatni, ahogyan az autonómiakérdésről gondolkodtak Erdélyben, és azon, hogy ebben a kérdésben ignorálják a román partnert.

„Nem volt eléggé koherens stratégia arra, hogy miként lehet a román közvéleményt jobb belátásra bírni, hogyan lehet befolyásos politikai partnereket szerezni, hogy ez a kérdés eséllyel kerüljön be a román közpolitika napirendjébe” – mutatott rá a dékánhelyettes, aki szerint a román közösség rendkívül megosztó és egymásnak ellentmondó üzeneteket kapott arról, hogy az erdélyi magyarság milyen típusú autonómiát akar, ami az egyik nagy probléma.

A dékánhelyettes kitért arra is, hogy napirenden van Romániában az ország regionális átalakítása, de nem biztos abban, hogy a vita idén lezárul. Eléggé szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez a vita milyen eredményeket hoz majd, főleg, ami a magyar autonómiatörekvéseket illeti. A kolozsvári magyar oktató úgy látja: ha az elmúlt 10–15 évben az autonómia ügyében nagyot nem haladtak is, de egyfajta regionális identitás feltétlenül körvonalazódott és megerősödött; ezt mutatja szerinte a székelyzászló-mozgalom ügye is. „A román politikai erők egy fontos része szempontjából ugyanakkor ez arra szolgált, hogy mozgósítsa a román többséget egy lehetséges veszéllyel szemben” – fejtette ki Salat. Ez a törekvés azonban szerinte kontraproduktívnak bizonyult, hiszen míg korábban azt lehetett hallani, hogy Székelyföld nincs is, most már ezt nem lehet mondani.