Bár az üzenet ugyanaz, három különböző kampány hirdeti, hogy vállaljuk magyarságunkat az október 21–30. között zajló népszámláláson. A kérdés azért fontos, mert a tízévente megszervezett népszámlálás nem csak a jelent számszerűsíti, sok minden függ attól az elkövetkezendő tíz évben, hogy hányan vallják magukat magyarnak.
2011. szeptember 28., 11:392011. szeptember 28., 11:39
2012. február 10., 14:042012. február 10., 14:04
Sok minden függ attól, hogy október végén hány magyart számolnak össze településeken és a régióban. A számadat kifejezetten fontos azokon a településeken, ahol az arány 20% körüli, hiszen a jelenlegi törvény értelmében csak azokon a településeken kötelező a kisebbség nyelvének a használata közérdekű információk esetében, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot. A legutolsó, 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 89 százaléka románnak, 6,7 százalék magyarnak, 2,5 százalék romának vallotta magát, 0,3 százaléknyi ukránt, ugyanannyi németet és 0,2 százalék oroszt regisztráltak.
Az RMDSZ, az MPP és az újonnan alakult EMNP is információs kampányt indított, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, és ne székelynek vagy csángónak.
Minden magyar számít
Az RMDSZ Főtitkársága által koordinált kampány több síkon zajlik. Romániai magyar ismert személyiségek üzeneteit videós és rádiós klip formájában közvetítik. Az erdélyi humoristák népszámlálási üzenete már egy ideje terjed az interneten is, az Open Stage és a Szomszédnéni vall a magyarságáról. „Az lenne a legjobb, ha mindenki magyarnak vallaná magát, aztán utána eldöntik, hogy a bajuszosok ide állnak, a szoknyások oda állnak...” – fogalmazta meg a videóban az Open Stage.
Minden magyar számít – ezzel a szlogennel hirdetik a kampányt, s az üzenethez híven nagy hangsúlyt fektetnek a vegyes házasságokban élőkre, a szórványmagyarságra, az átmenetileg külföldön tartózkodókra, a nagyvárosi tömbház-negyedekben élőkre, valamint a csángókra. Céljuk, hogy minden romániai magyar vállalja magyarságát. Ezzel párhuzamosan tájékoztató anyagokkal, plakátokkal, szórólapokkal kampányol a szövetség, a népszámlálással kapcsolatos információikat pedig a www.nepszamlalas.ro honlapon lehet megtalálni.
Voltunk, vagyunk és leszünk
Külön honlapon nyújt népszámlálási információkat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, közös kampányuk többek közt a www.magyarnaklennijo.ro oldalon folyik. Fő céljuk, hogy minden családhoz eljussanak, és gyakorlati útmutatókkal lássák el az embereket, mire figyeljenek a kérdőívek kitöltésekor. Többek közt a honlapjukon is felhívják a figyelmet, hogy ne hagyjuk a kérdezőbiztosnak, hogy ceruzával töltse ki az adatainkat, mert később esetleg kijavíthatja.
A megfelelő tájékoztatás érdekében több ezer szórólapot nyomtattak, de filmben is gondolkodnak. Egyik kampányfilmjük egy régi városi legendára épül: A dák-elmélet odáig fajult, hogy amikor Ceauşescu egy többségében magyar városba ment munkalátogatóba, megkérdezte a virágcsokrot átadó kisfiút: „Cum te cheamă, pui de dac?\" (Hogy hívnak, dákfióka?). Aztán jött a válasz: Attila. Ezt illusztrálja grafikában a 35 másodperces videó, a szlogen pedig: Voltunk, vagyunk, leszünk.
Emellett a csíkszeredai Role együttes is készített egy klipet Magyarnak lenni jó címmel.
Jelentem: Magyar vagyok!
250 000 képeslappal fordul az erdélyi magyarsághoz a Magyar Polgári Párt. A kampány során a székelyföldi és a csángó magyarokat célozzák meg a huszárcsákós kisgyereket ábrázoló képeslappal, amely tisztelegve mondja: „Jelentem: Magyar vagyok!”.
Ezzel a szlogennel ellátott képeslapokat a postaládákba szórják majd a párt önkéntesei, és arra kérnek mindenkit, aki megkapja a lapot, postázza azt tovább, így reményeik szerint a felhívás minden romániai magyarhoz eljut. Az Országos Statisztikai Intézet „megtévesztő cselének” tekinti a Magyar Polgári Párt, hogy a magyar nemzetiség mellett a kérdőíveken szerepel a székely és a csángó is. Az MPP elnöke, Szász Jenő szerint a magyarság összlétszámát csökkentik mindazok, akik székelyként vagy csángóként kerülnek nyilvántartásba, és minél kevesebben vagyunk, annál kisebb lesz érdekérvényesítő erőnk is.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
szóljon hozzá!