Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács

A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.

„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről, működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.

„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e jeleníteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába.

„Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit. A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter, valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.

Párttanács?

Az EMNT szerint viszont az RMDSZ a saját párttanácsát hozta létre. „Meglepődve értesültünk a Kulturális Autonómia Tanács hétvégi megalakulásáról. Arról az intézményről van szó, amelyet az RMDSZ az alapszabályzatába foglalt egykor, és amelynek létrehozásáról az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) 2009 szeptemberében másként döntött. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy ugyanebben az évben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében az EMNT és az RMDSZ közösen határoztak a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. Nyilvános az SZKT 2009. szeptember 19-i, Marosvásárhelyen tartott ülésének a jegyzőkönyve, ahol döntő többséggel elfogadták, hogy a Kulturális Autonómia Tanácsba az EMNT 25 %-os, az RMDSZ pedig 75 %-os arányban kér fel küldötteket” – olvasható az EMNT hétfőn kiadott közleményében. A dokumentum aláírója, Sándor Krisztina ügyvezető elnök Kelemen Hunor szövetségi elnököt idézi: „Egyeztetve az EMNT képviselőivel azt javasoltuk, hogy a KAT tagjai azt az arányt kövessék, amit a tavaszi EP-választásokon is: 75% RMDSZ – 25% EMNT. (…) 112 tagú KAT-ot tervezünk, ebből 84 tagot az RMDSZ delegál, 28 tagot az EMNT.” Idézet az elfogadott határozatból: „1. A KAT 112 tagú. 2. A KAT tagjainak 75%-át (84 tagot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, 25%-át (28 tagot) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevesíti. A nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet saját maga fogadja el és alkalmazza.”

A közlemény rámutat, a három évvel ezelőtti döntést ezáltal az RMDSZ felülbírálta. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részéről sérelmezzük, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot. Ezzel újfent megerősítette megosztó politikáját: az erdélyi magyarságban nekik csak az számít, aki velük szövetkezik. Az RMDSZ e cselekedetével újfent bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni. A korábban elképzelt kétpólusú, nyitott rendszer helyett most egy újabb párttanácsot hoztak létre. Az így megalakult Kulturális Autonómia Tanács nem rendelkezik átfogó képviselettel, létrehozása jelen helyzetben pedig csak kampányfogás” – hangsúlyozza Sándor Krisztina.