
Fotó: Bartos Lóránt
Több mint egy hónapja került a szenátus oktatási bizottságának asztalára az a tanügyi törvénytervezet, amely egy újabb reformot jelentene a román, de legfőképpen a kisebbségi oktatásban. Eddig a cikkelyek alig egynegyedét sikerült megtárgyalni.
2010. június 25., 11:132010. június 25., 11:13
2010. június 25., 13:012010. június 25., 13:01
Fotó: Bartos Lóránt
Mint ismeretes, a törvénytervezet kisebb-nagyobb módosításokkal már átment a képviselőházon, a döntést azonban a szenátus hozza. Négy hete folyik az oktatási törvény vitája, ennek ellenére még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek. A meglévő 327 cikkelyből csütörtökig mindössze 64-ről sikerült megállapodni. Bokor Tibor (fotón), az oktatási bizottság tagja elmondta, hogy az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai ciklusok, valamint a kisebbségi oktatás fejezethez tartozó, a Románia történelemének és földrajzának anyanyelven való tanítása okozta.
Az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy e két tantárgyat magyarul is lehessen oktatni. A többórás vitázás után a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben. Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinaszírozásból az egész oktatási folyamat során. Az új cikkelyek értelmében öt–hat éves korban a gyerekek egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hat éves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. Az általános iskolai oktatást egy évvel kitolják, így ezután nyolc helyett kilenc osztályról beszélhetünk, persze csak akkor, ha a törvényt majd a szenátus is elfogadja.
Kilenc osztály elvégzése után két lehetőség közül választhatnak majd a nebulók: vagy egy kétéves szakiskolai képzésre jelentkeznek, vagy szaktól függetlenül beiratkoznak egy négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget. „Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert egyrészt így visszahozzuk a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen, másrészt, ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a három éves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki” – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, aki a javaslat kezdeményezője is volt. „Tulajdonképpen a kisebbségi fejezetnél egyetlen kérdésben nem sikerült még megegyezni, ez a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása; erről a jövő héten hozzuk meg a döntést.”
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene és rajz tantárgyakat, illetve a vallásos oktatást érinti. Szintén Bokor Tibor javaslatára a törvény hatályba lépése után ezeket a tantárgyakat nem érdemjeggyel, hanem csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról van szó. Megváltozik továbbá a képességi vizsga menete is: egyrészt azért, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre, másrészt pedig, mert a román, magyar és idegennyelv írásbelin kívül, lesz egy felmérő is matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgát is le kell tegyenek. A szenátus oktatásért felelős bizottsága hétfőn folytatja ülését, és a parlamenti vakáció ellenére addig nem szűnteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás.
Székelyföld-szerte egyre kritikusabb az egészségügyi alapellátás helyzete, főként a vidéki településeken. Csak Háromszéken egy év leforgása alatt heten vonultak nyugdíjba, az aktív háziorvosok több mint fele pedig már a hatvanas éveiben jár.
A diákoknak szenteli a 2026-os esztendőt Kovászna Megye Tanácsa. A középiskolásoknak szóló, élményalapú programcsomagot a háromszéki fiatalok igényeinek figyelembevételével állítják össze.
Leszakadt az Erősdöt és Botfalut összekötő átkelő március 24-én. Az Olt folyón átívelő híd a tavalyi árvíz során megrongálódott, bontása már esedékes volt, ugyanis helyére újat épít az előpataki önkormányzat.
Teljesen leszakadt egy híd a 33A jelzésű községi úton Erősd és Botfalu között, ezért a hatóságok lezárják az érintett útszakaszt.
Több mint kétezer helyet hirdettek meg a háromszéki iskolák előkészítő osztályaiban a 2026–2027-es tanévre. A beiskolázási terv szerint megközelítőleg hatvan olyan tanintézmény van, ahol a magyar kisdiákok összevont osztályban kezdik a tanévet.
Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.
Ha lesz pénz, a munka üteme lehetővé teszi, hogy még ebben az évben befejezzék a wellnessközpont építését Kovásznán. Az önkormányzat fogja működtetni, mintegy hatvanfős személyzettel, és már most jelentős az érdeklődés az állások iránt.
A tanárok egy része a próbaérettségin is kitart azon álláspontja mellett, hogy a nem kötelező munkaköri feladatként meghatározott vizsgafelügyeletet és dolgozatjavítást nem végzi el – mert a kormány sem lojális a pedagógusokhoz.
Szombaton tartották a gelencei születésű nagynyújtódi dr. Jancsó Benedek tudós polihisztor nevét viselő tizedik történelmi emlékverseny döntőjét. A képzeletbeli dobogó felső fokaira két háromszéki csapat állhatott fel.
Játékos módszerekkel oldják az óvodások orvosoktól való szorongását Csernátonban. A Mackó Kórházban fiatal szakemberek mutatják meg a kicsiknek, hogyan zajlik egy vizsgálat, és megtanítják nekik az egészséges táplálkozás, fogápolás alapjait is.
szóljon hozzá!