Krisztus Király ünnepe: véget ér az egyházi év

Krisztus Király ünnepét, a római katolikus egyház főünnepei között viszonylag új keletű napot XI. Piusz pápa rendelte el. 1925-ben. A II. Vatikáni zsinat óta az utolsó évközi vasárnapon, november végén, advent első vasárnapja előtt ülik. 

Maga a gondolat azonban nagyon régi, az első keresztény közösségekre vezethető vissza, amely Jézus második eljövetelére, a végidők királyságára mutat. A Jelenések könyve szerint Ő a Bárány, aki méltó arra, hogy a történelmi sorsok rejtett könyvének pecsétjét feltörje.

A kinyilatkoztatás fényénél értelmezve, a keresztény ember két világ polgára. Élete során földi hatalmasságok-kiskirályok országolnak, de az Örök haza törvényeiben a Szeretet kap koronát. Nem evilági királyi pecsétjét a Kereszthordozó diadala szentesíti.

Szentségimádás és templombúcsú

Az ünnep előestéjére, november 23-ára a Budapesten tartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő bizottság szentségimádást hirdetett. Az Ő a láthatatlan Isten képmása (Kol 1, 16.) mottójú világimaláncba főegyházmegyénk plébániái is belekapcsolódnak. Regisztrálni lehet továbbra is a corpusdomini.iec2020.hu címen.

A nagykászoni Krisztus Király-plébániatemplomban vasárnap a 12 óra 30 perctől kezdődő búcsús szentmise főcelebránsa és szónoka Pál Vilmos Barna alcsík-kászoni főesperes, csíkszentgyörgyi plébános lesz.