
Az egészségügyi problémák elhanyagolása, a krónikus betegségek kezelésének megszakítása, a szűrővizsgálatok elhalasztása a népesség egészségi állapotának jelentős hanyatlásához vezethet – jegyzik meg az elemzés készítői. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-járvány kitörése óta eltelt kilenc hónap adatait elemezte az Erdélystat, figyelembe véve a fertőzöttségi és halálozási mutatókat korosztályok, régiók és megyék szerint. A szerkesztőségünknek is elküldött kutatási tájékoztatójukat szemlézzük.
2020. november 21., 22:202020. november 21., 22:20
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság adatai alapján Romániában február 26. és november 14. között 352 423 lakos fertőződött meg koronavírussal, ami rezidens lakosság 1,8 százalékát jelenti – olvasható az Erdélystat nemrégiben közétett elemzésében.
A leginkább érintett települések Bukarestet követően, Brassó, Szeben, Fehér, Kolozs, Szilágy, Ilfov, Temes, illetve Prahova és Arad megye, ahol meghaladta az azonosított fertőzöttek száma az ottani lakosság 2 százalékát.
Mint az elemzés készítői megjegyzik, nagy valószínűséggel a különbségek hátterében az eltérő tesztelési gyakoriság áll: a betegségen alapvetően tünetmentesen áteső gyerekek, fiatalok kisebb mértékben végeznek Covid-tesztet, míg az aktív korosztály (saját vagy munkaadói kérésre) nagyobb arányban.
A halálozási mutatók korosztályonkénti eltérése nagyon jelentős. Az összegyűjtött adatok szerint
Ebbe a korcsoportba tartozók összesen 4,26 százaléka hunyt el.
Az elhalálozások több mint felét a 70 év feletti személyek körében regisztrálták, ez Székelyföldön eléri a kétharmados arányt. Az elhunytak 37 százaléka az 50–69-es korosztályba tartozik, ez alapvetően a Partiumban átlag feletti Erdélyen belül. A Covid-halálozások mintegy 6 százalékát teszik ki az ötven év alattiak, jelentősebb arányok Közép-Erdélyben és a Bánságban vannak a jelenlegi adatok szerint.
Érdekes módon a halálozási mutatók nincsenek összefüggésben a fertőzöttségi mutatókkal. Például a fővárosban alacsony az érintettség, a magas fertőzöttségi arány 2,7 százalék ellenére a lakosságra vetített halálozási arány 0,36 százalék.
Erdélyben leginkább a Dél-Erdélyi régió érintett Szeben, Brassó és Hunyad megyével ahol meghaladja a 0,6 százalékot a covid-halálozások aránya. A bánsági megyék közül Arad és Krassó-Szörény érintett 0,82, illetve 0,72 százalékkal. Ezt követi Temes, ahol bár magas a fertőzöttségi ráta, kevés, 0,45 százalék, az elhalálozás.
Ez hasonló mértékű a két székelyföldi megyében is, Hargita megyében 0,48 százalék, Kovászna megyében pedig 0,40 százalék. A Partiumban Szilágy és Bihar nagyon hasonló halálozási aránnyal bír, a rezidens lakosság 0,5 százaléka hunyt el a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben a járvány kitörése és november 14. között. Szatmár megye országos viszonylatban is jól áll, a halálozási arány csupán 0,15 százalék jelenleg.
Az egyes régiók, megyék közötti eltérések a járvány terjedésén túl nagy valószínűséggel a tesztelési gyakorisággal, a lakosság általános egészségi állapotával, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságával függhetnek össze. Erre utalnak a bukaresti, Kolozs, Temes vagy akár Brassó és Szeben megyei adatok, ahol magas az ismert fertőzöttek aránya, viszont a halálozási ráták viszonylag alacsonyak.
Az elemzés röviden kitér arra is, hogy a járvány közvetett hatásai miként érinthetik majd a demográfiai trendeket.
Az is valószínűsíthető, hogy az idei évben a halálozások száma a korábbi évek trendjeinél nagyobb arányban fog növekedni,
– jegyzik meg az elemzés készítői.
Az is egyértelmű, hogy a halálozási többlet nem írható közvetlenül a koronavírus számlájára. Ebben a megközelítésben a járvány közvetett hatása a lakosság egészségi állapotára és a halálozások alakulására nagyobb mértékű lehet, mint a Covid-19 betegség.
Ez jól érzékelteti az egészségügyi rendszer igénybevételének alakulása az idei évben, a kórházi kiutalások száma majdnem felére esett március és október között a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
– hívja fel a figyelmet elemezésében az Erdélystat.
A teljes elemzés az Erdélystat honlapján olvasható.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
3 hozzászólás