Egy ukrán tengeri drón miatt még drágább lesz az üzemanyag Székelyföldön?

Ugyanakkor Európa-szerte nyáron szokták elvégezni a kőolaj-finomítókon a karbantartási munkálatokat, ez is közrejátszik az áremelkedésben – de csak kisebb mértékben.

A nagyobb gond azonban az, hogy növekedni kezdett a Brent típusú nyersolaj ára, ez pedig további drágulást eredményezhet; arról a nyersolajtípusról van szó, amelyből nagyrészt Európa-szerte készül a benzin és a gázolaj. Mielőtt a lehetséges áremelkedés további okairól beszélnénk, ejtsünk néhány szót arról, mi is az a Brent olaj, illetve még milyen olajtípusok vannak.

Nos, világszerte öt nagyobb olajtípust tartanak számon: a már említett Brentet, továbbá az orosz Ural típust, az arab Dubai Light-ot, a nigériai Bonny Light-ot és az amerikai West Texas Intermediate (WTI) típust. A Google szerint

Európa jelentős része tehát ezt a típust használja – és persze az orosz Uralt (legalábbis az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciókig). Ugyanakkor arra is van példa (nem is kevés), hogy a Nigériában kitermelt, kiváló minőségű és alacsony kéntartalmú Bonny Light nyersolajat az olajtársaságok tankereken átszállítják a holland és belga finomítókba, ott feldolgozzák, és jelentős haszonnal értékesítik Európa-szerte.

Tovább fog drágulni az üzemanyag?

És akkor térjünk vissza az eredeti kérdésre: miért drágul(hat) tovább az üzemanyag? A fentebb felsorolt okok mellett leginkább azért, mert az orosz-ukrán háború miatt gondok akadtak az ellátási láncban. De – és itt a lényeg – nem pontosan úgy, ahogy azt gondolnánk. A magyarázatra az Energy Intelligence energetikai információs vállalat egyik elemzéséből fogunk szemlézni.

Már könyvtárnyi irodalma van és rengeteg órányi podcast készült a még mindig zajló orosz-ukrán háborúról és az Oroszországot sújtó szankciók hátteréről, egy dologra azonban talán kevesen számítottunk:

Az történt ugyanis – hívja fel a figyelmet az Energy Intelligence –, hogy az ukránok olyan tengeri drónokat fejlesztettek ki, amelyekre egyelőre nincs ellenszerük az oroszoknak. Így tehát „az oroszországi olajexport egyre nagyobb kockázattal néz szembe, mivel az ukrajnai háború új szakaszába lépett” – vonja le a következtetést az Energy Intelligence.

Az ukránok augusztus elején tengeri drónnal eltalálták a Fekete-tenger egyik legnagyobb kikötőjéből, az orosz Novorosszijszkből elindult SIG nevű orosz olajszállító tartályhajót. Ennek a hírnek önmagában még nem kellene megrengetnie a világ kőolaj- és üzemanyag-ellátását, a történetben mégis van egy csavar.

Novorosszijszk kikötője ugyanis a szárazföldi végállomása a Caspian Pipeline Consortium (CPC) nevű kazahsztáni kőolajvezetéknek, ahonnan hajókon szállítják tovább a kazah nyersolajat szerte a világba – amire ugyebár nincs kivetett szankció. Ám,

Ez pedig hiányhoz vezet, aminek jól tudjuk, hogy drágulás lesz az eredménye, hiszen az olajfinomítóknak nagyon gyorsan és szinte-szinte bármilyen áron más nyersanyag után kell nézniük. Szabad és azonnal megvásárolható nyersanyag azonban nem igazán hányódik a világon.

Mindezek mellett

Itt érdemes megjegyezni, hogy azokra az országokra is kihatással vannak ezek az események, amelyek viszonylag jelentős saját kőolajkészletekkel rendelkeznek (ilyen péládul Románia). A magyarázat a kőolaj tőzsdei árfolyamának váltakozásában keresendő – ez a téma azonban már egy másik cikket érdemel.

Az ukrán tengeri drón egyébként egy olyan találmány – hívják fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértők –, amire Oroszországnak egyelőre nincs ellenszere. Ám nem sokáig, teszik hozzá, ugyanis az oroszok nagyon gyorsan alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, és rövid időn belül megtalálják a módját annak, hogy hogyan védekezzenek az amúgy olcsó, ám kiváló ukrán szerkezet ellen, ismét biztonságossá téve az orosz és kazah nyersolaj elszállítását Novorosszijszkből.

Mindeközben mi, itt Székelyföldön árgus szemekkel figyeljük az üzemanyagtöltő-állomások totemoszlopait...