Bértérképen nézhető, hol mennyit kerestek átlagosan az informatikusok

A több mint 22 ezer szakembert tömörítő Kolozs megyében az IT-szektorban dolgozók fizetése 2020-ban átlagosan 7735 lej volt, miközben Bukarestben, ahol csaknem 100 ezer informatikus dolgozik, az átlagbér 2020-ban nettó 7067 lej volt – derül ki a Ziarul Financiar által központosított adatokból, amelyek az Országos Statisztikai Intézet adatain alapulnak.

Nagyon jól keresnek még az informatikusok Temes (6900 lej), Ilfov (5968 lej), Iași (5762 lej) és Brassó (5652 lej) megyékben is. Egy sor megyében ugyanakkor az informatikusok igencsak keveset keresnek.

Rosszul fizetik az informatikusokat még Hunyad, Vâlcea, Fehér és Neamț megyékben is, ahol a nettó keresetük 2222 és 2357 lej között van. Jobb helyzetben vannak infós fizetések terén Kovászna és Maros megyében, előbbiben 3446 lej volt az átlagfizetés 2020-ban, utóbbiban 4 lejjel kevesebb, 3442 lej.

Egy autóbusznyi infós fél óra alatt „kelne el”

A munkaerő-toborzással foglalkozó Szathmáry Zsolt úgy véli, a bértérképből az derül ki, hogy elsősorban ott magasabbak az informatikus fizetések, ahol nagyon megerősítették a felsőfokú IT-képzést, és így sok friss szakember kerül ki évente. „Kolozsvár például 15-20 évvel ezelőtt nagyon megerősítette a felsőoktatási ajánlatát IT-téren, nagyon nagy számban termelnek fiatal szakembereket.

De nagyon fejlődik ezen a téren Brassó, Temesvár, Jászvásár is, ezek mind olyan központok, ahol nagyon komoly felsőfokú IT-képzés van” – vélekedik Szathmáry Zsolt. A HR-menedzsmentben is jártas szakember úgy látja:

„Azzal szoktam viccelni, hogy ha valamelyik reggel egy autóbusznyi programozót hoznának, akkor én egy fél óra alatt el tudnám »adni« az egészet” – mutat rá Szathmáry Zsolt. Úgy véli, a Maros megyei adatok reálisnak tűnnek a bértérképen, amelyből az is kitűnik, hogy Kovászna megye mennyivel jobb helyzetben van Hargita megyéhez képest. „A Kovászna megyei IT-s világ, ha nem is fejlettebb, de keményen versenyzik Maros megyével.

– fejtegette a szakember.

Ugyanakkor Balázs Endre rámutat, az IT pont olyan széles fogalom, mint a marketing vagy a gyártás, vagy esetleg az orvostudomány, ebben is van minden:

„Az, hogy átlagról beszélünk, ez a fajta megjelenítése ennek a mesterségnek helytelen” – szögezi le a cégvezető. Hozzáteszi, az IT nagyon széles skála, és egyre szélesedik,

Az informatikusok, programozók fizetésén az is meglátszik, hogy nem kell tízszázalékos személyi jövedelemadót fizetniük, de Balázs Endre szerint jelen pillanatban is hiány van jó IT-szakemberekből, és ha vonzóvá kell tenni ezt a szakmát, akkor az adómentesség is ennek egyik módja lehet.

„Nem mondom azt, hogy egyáltalán nem lehet különbség egy bukaresti, egy kolozsvári vagy egy székelyföldi informatikus fizetése között, de biztosan közel sem ekkora. Sőt, a pusztán csak ebből a földrajzi szempontból adódó különbségek valószínűleg minimálisak” – fogalmazott Simon Károly. Hozzátette, sok olyan tényező lehet, amely befolyásolhatja egy ilyen kimutatás eredményeit.

Hogyan kezelték azokat a cégeket és alkalmazottaikat, amelyeknek székhelye valamelyik nagyobb városban van, de munkapontokat működtetnek kisebb városokban is? Figyelembe vették-e az egyéni vállalkozásokat, illetve a kis vállalkozások esetében osztalékokból származó jövedelmeket? És megvizsgálták-e, hogy az ilyen egyéni és kisvállalkozások arányának szempontjából van-e különbség a nagyobb városok és vidéki települések között? És így tovább. Nagyon sok az ismeretlen ahhoz, hogy én biztonsággal tudjam véleményezni ezt a tanulmányt, de ami biztos, hogy ebben a formában nem reális” – fogalmazott a szakember célozva arra, hogy a bértérkép szerint míg Kolozs megyében 7735 lejes egy IT-s átlagfizetés, addig Hargita megyében csupán 2140 lejt keresnek átlagban az informatikusok. Hozzáteszi:

Például, azok a kisebb cégek, amelyek kizárólag a helyi piacra fejlesztenek, valószínűleg nem tudnak olyan órabéreket elkérni az ügyfelektől, mint azok a vállalatok, amelyek a globális piacra dolgoznak, nemzetközi partnerekkel. Természetesen a konkrét munkakörökből adódó különbségek is vannak a fizetések között.

– fogalmazott az IT Plus Klaszter elnöke. Úgy véli, ha ez a különbség valóban létezne, akkor nem tapasztalnák azt, hogy számos fiatal szakember költözik haza például Kolozsvárról, vagy más nagyobb városokból. Rámutatott arra is, hogy ilyen jelentős jövedelemcsökkenést biztosan nem vállalnának be ahhoz, hogy Székelyföldre hazaköltözzenek.

– magyarázza Simon Károly. Úgy gondolja, hogy nem csak, hogy nem ad reális eredményeket ez a bértérkép, de még károsnak is tartja ebben a formában a publikálását, mivel egy teljesen valótlan képet ad a helyi informatikai ágazatról.