A nyelvi jogok kiszélesítésével kampányol az RMDSZ

Hosszú távú céljának tekinti az RMDSZ, hogy a magyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé tegye Erdély ama régióiban, amelyekben számottevő a magyar közösség aránya.

2012. április 18., 19:362012. április 18., 19:36

2012. április 18., 19:402012. április 18., 19:40

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kovács Péter, az alakulat főtitkára szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, 22 évvel ezelőtt semmilyen nyelvi jog nem illette meg a kisebbségeket, mára az RMDSZ-nek „64 kis lépést” sikerült megtennie a jogok érvényesítése felé. A főtitkár szerint a nyelvi jogok területén tett kis lépésekkel tovább haladva elérhető, hogy a következő húsz évben a magyar regionális hivatalos nyelvvé váljon a tömbmagyarság lakta vidékeken. Ezek között a Székelyföldet, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy megye egyes kisrégióit említette.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok elfogadtatásához a hétszázaléknyi magyar politikus szavazata mellé legalább 43 százaléknyi román politikus szavazatára volt szükség. Hozzátette, a magyar nyelv hivatalossá tétele csakis az alkotmány módosítása által valósítható meg. „Számítunk a román politikusok szavazataira és a helyi román közösségek támogatására ebben a kérdésben is\" – jelentette ki Kovács.

Az RMDSZ főtitkára egyben bemutatta azt a kiadványt, amely a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait ismerteti közérthető és leegyszerűsített formában. A kiadványt a romániai kisebbségkutató intézet szerkesztette. Horváth István, a kisebbségkutató intézet elnöke elmondta, az általuk végzett kutatások azt mutatják, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölött van. Horváth István hozzátette, a törvény éppen ott nem fejti ki a hatását, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 és 40 százalék között van, az intézményes lehetőségek sokkal korlátozottabbak. Horváth István úgy vélte, ha valakinek kezében van a kiadvány, amely értelmezi számára a törvényt, magabiztosabban tudja követelni a nyelvi jogait a közhivatalokban.