A gyermekgondozás szempontjából is kivételes helyzetben van Románia

Az országban a gyermekek több mint fele, 53,4 százaléka kapott intézményi kereteken kívüli gondozást, 44 százalékukra vigyáztak kizárólag a szülei, és mindössze 14,1 százalékuk részesült intézményesített ellátásban (például bölcsőde). Az összesített adatok azért haladják meg a száz százalékot, mert egy szülő több megoldást is alkalmazhat párhuzamosan (például bölcsőde és nagyszülők segítsége). Az Eurostat az EU-tagállamok mellett Norvégiát, Svájcot és Izlandot is vizsgálta, és mint kiderült, Svájcban is a romániaihoz hasonló helyzet áll fent, azaz a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb, de nem olyan nagy arányban, mint nálunk.

A legjobb viszont, ha a nagyszülők felügyelnek a gyerekre, ez a legbiztonságosabb megoldás. Ha egyéb lehetőség hiányában mégis bébiszitterre van szüksége egy családnak, fontos, hogy fokozatosan, a szülő jelenlétében ismertessék meg a gyereket a kiválasztott személlyel, ne egyik pillanatról a másikra bízzák rá” – magyarázta a pszichológus.

Hozzátette: noha a nagyszülők általi gyermekgondozás jó megoldásnak számít, adódhatnak konfliktusok is az eltérő nevelési elképzelések miatt. „Fontos, hogy a szülők elmondják a nagyszülőknek, milyen értékrend és elvek mentén képzelik el a gyermeknevelést, a nagyszülőknek pedig ezt tudomásul kell venniük, és nem szabad felülírniuk. Ez konfliktusok forrása tud lenni, de megoldható, ha mindenki tudja, hogy mit kell tiszteletben tartania. Az viszont nem jó a gyereknek, ha kettős mércét állítanak fel, és mondjuk, amit a nagyszülőknél megengednek számára, az otthon tilos. Ezáltal a szigorúbb szülő úgynevezett fekete báránnyá válthat a gyerek szemében, ami nem egészséges” – hívta fel a figyelmet Szalay Zsuzsánna.