Nem mindegy, hogy ki gondozza a három évesnél fiatalabb gyereket
Fotó: Pixabay
Eltérően oldják meg a három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását az Európai Unió különböző tagállamaiban élő szülők: van, ahol a többség az intézményesített megoldásokat választja, máshol leginkább a szülők felügyelik a kicsiket, és van egy kivétel is: Románia. Nálunk ugyanis a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb.
2021. április 03., 18:412021. április 03., 18:41
A három évesnél fiatalabb gyermekek gondozását vizsgálta frissen közzétett elemzésében az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. A 2019-es adatokra épülő összesítés arról nyújt egy általános képet, hogy a különböző tagállamokban élő szülők miként oldják meg a kisgyermekek felügyeletét. Három kategóriára bontva vizsgálták a kérdést: annak jártak utána, hogy az egyes országokban a szülők mekkora arányban gondozzák saját maguk a gyerekeket, hányan döntenek az intézményi ellátás mellett, illetve hányan választanak más megoldásokat. Utóbbi kategóriába tartoznak a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás különböző formái (gyermekfelügyelők, nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok segítsége).
Az elemzés szerint az Európai Unióban a három évesnél fiatalabb gyerekek közel felét (47,1 százalékát) kizárólag a szülei gondozták, 35,3 százalékuk intézményesített felügyeletben részesült legalább egy órára hetente, és mindössze egynegyedükre vigyázott bébiszitter, rokon vagy ismerős hetente legalább egy órán át. Ennek a három kategóriának a megoszlása viszont hatalmas eltéréseket mutat a különböző tagállamokban. Az viszont általánosságban elmondható, hogy az országok többségében a szülők általi vagy az intézményesített gondozás a legnépszerűbb.
Az országban a gyermekek több mint fele, 53,4 százaléka kapott intézményi kereteken kívüli gondozást, 44 százalékukra vigyáztak kizárólag a szülei, és mindössze 14,1 százalékuk részesült intézményesített ellátásban (például bölcsőde). Az összesített adatok azért haladják meg a száz százalékot, mert egy szülő több megoldást is alkalmazhat párhuzamosan (például bölcsőde és nagyszülők segítsége). Az Eurostat az EU-tagállamok mellett Norvégiát, Svájcot és Izlandot is vizsgálta, és mint kiderült, Svájcban is a romániaihoz hasonló helyzet áll fent, azaz a szülői és az intézményi kereteken kívüli gondozás a legnépszerűbb, de nem olyan nagy arányban, mint nálunk.
Infografika forrása: Eurostat
Több oka is van annak, hogy a vizsgált 30 ország közül Romániában támaszkodik informális megoldásokra a legtöbb szülő, azaz kéri bébiszitter vagy rokon, ismerős segítségét – mutatott rá érdeklődésünkre Szalay Zsuzsánna pszichológus. Egyrészt a kevés bölcsődei hely befolyásolja a kérdést, sok szülő azért kénytelen más megoldás után nézni, mivel nem jut hozzá az intézményesített ellátáshoz. Másrészt a térségben hagyománya is van annak, hogy a nagyszülők és más, a szülőkhöz közel álló személyek besegítenek a gyermeknevelésbe. Emlékeztetett, régebben is a tágabb család oldotta meg a felügyeletet, a szülők gyakran egy háztartásban éltek a saját szüleikkel, így adott volt, hogy segítik egymást.
A legjobb viszont, ha a nagyszülők felügyelnek a gyerekre, ez a legbiztonságosabb megoldás. Ha egyéb lehetőség hiányában mégis bébiszitterre van szüksége egy családnak, fontos, hogy fokozatosan, a szülő jelenlétében ismertessék meg a gyereket a kiválasztott személlyel, ne egyik pillanatról a másikra bízzák rá” – magyarázta a pszichológus.
Hozzátette: noha a nagyszülők általi gyermekgondozás jó megoldásnak számít, adódhatnak konfliktusok is az eltérő nevelési elképzelések miatt. „Fontos, hogy a szülők elmondják a nagyszülőknek, milyen értékrend és elvek mentén képzelik el a gyermeknevelést, a nagyszülőknek pedig ezt tudomásul kell venniük, és nem szabad felülírniuk. Ez konfliktusok forrása tud lenni, de megoldható, ha mindenki tudja, hogy mit kell tiszteletben tartania. Az viszont nem jó a gyereknek, ha kettős mércét állítanak fel, és mondjuk, amit a nagyszülőknél megengednek számára, az otthon tilos. Ezáltal a szigorúbb szülő úgynevezett fekete báránnyá válthat a gyerek szemében, ami nem egészséges” – hívta fel a figyelmet Szalay Zsuzsánna.
A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.
Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.
Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.
Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.
Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.
Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az emberi erőforrások volt minisztere, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette – közölte a magyar belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.
Megválni készül mintegy 2000 alkalmazottjától a világszerte hozzávetőlegesen 23 ezer személyt foglalkoztató osztrák OMV olajvállalat, az OMV Petrom főrészvényese – értesült az ausztriai Kurier, amelyet a Reuters idézett pénteken.
szóljon hozzá!