Zűrzavaros tavasz elé nézünk

Márton Árpád szerint „csak szépen össze kell adni” a határidőket, és jól látszik, hogy megalapozatlan az az álláspont, amely azt sugallja, hogy ma-holnap itt vannak a választások, és „nem kell decemberig várni”. A számítás szerint, ha ma (február 10-én) bemutatják az új kormányt és a kormányprogramot, 15 napon belül kell összehívni a parlament két házának együttes ülését, amely – tételezzük fel – „engedelmesen megbuktatja” a kormányt. Az államfőnek egy másik miniszterelnököt kell kineveznie, erre akár másnap sor kerülhet, akinek szintén fel kell vonulni a kormányával és a kormányprogramjával (ez is lehet akár másnap), és 15 napon belül ismét össze kell hívni az együttes ülést, és ismét el kell utasítani a kormányt, mert az alkotmány szerint ez az előfeltétele annak, hogy fel lehessen oszlatni a parlamentet, és előre hozott választásokat lehessen kiírni.

– Az alkotmányt azonban nem abban a szellemben állították össze, hogy támogassa, hogy az államfő kénye-kedve szerint oszlassa fel a parlamentet, és akkor írjon ki előre hozott választást, amikor akar. Szó szerint úgy rendelkezik, hogy „Románia elnöke feloszlathatja a parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább két bizalmi szavazati kérelem elutasítása után”. Itt a 60 nap a lényeg, ezt akkor is ki kell várni, ha korábban két vagy akár több kormányt elutasított a parlament – magyarázza Márton Árpád.   

Ha lejárt a 60 nap, akár másnap feloszlatható a parlament, és kiírható az előre hozott választás, de nem hamarabb, mint 50 nap (ez abban az esetben, ha életbe lép a kormány múlt keddi sürgősségi rendelete, máskülönben ez a határidő 90 nap). Ennyi idő kell, hogy fel lehessen készülni a választásra, és ez is meglehetősen „szűkös”, hisz 40 nappal a választás előtt le kell adni a jelöltek listáját. Tehát legtöbb tíz napjuk lesz, hogy összegyűjtsék a nagyjából 95 ezer aláírást (valójában még annyi sem, mert elvesz két nap azzal, hogy megalakul az az illetékes bizottság, amely meghatározza, hogy miként kell kinéznie az aláírásgyűjtő ívnek).

– Ha ezeket mind összeadjuk, az derül ki, hogy május 31-én, de inkább június 7-én lehetne leghamarabb az előre hozott választás, csakhogy akkor éppen helyhatósági választást kell tartani, ami nem eshet egybe a parlamenti választással. Legalábbis van erről egy alkotmánybírósági döntés – ha ugyan még érdekel valakit az alkotmány ebben az országban – összegezte Márton Árpád.

A képviselő kifejtette: mindebben „az a szép”, hogy ez alatt az idő alatt, 110 napig csak rendkívül korlátozott hatáskörrel rendelkező ügyvivő kormány lesz, és 50 napig nem lesz parlament – „gyakorlatilag nem lesz fontos döntéshozó testülete az országnak”. Arról nem is beszélve – tette hozzá –, hogy a „kis segítséggel” parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokraták „ezt addig húzhatják, amíg csak akarják”.