A magyar Országgyűlés 2014. december 17-én meghozott határozatával március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította – tudhattuk meg dr. Szekeres Attila István heraldikustól, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökétől.
2017. március 20., 00:232017. március 20., 00:23
A magyar Országgyűlés 2014. december 17-én meghozott határozatával március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította – tudhattuk meg dr. Szekeres Attila István heraldikustól, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökétől.
A Székely Nemzeti Múzeumban ez alkalomból megtartott előadásában a szakember ugyanakkor szent ereklyéink eredetéről és történetéről is értekezett. Elmondása szerint Magyarország jelenlegi, az Alkotmány által rögzített címere hosszú évszázadok alatt alakult ki. A pajzs második, vörös mezejében látható kettős ezüstkereszt például első alkalommal II. András uralkodása (1205–1235) idején jelent meg, és címerként IV. Béla alatt (1235–1270) állandósult. A pajzs első mezejének vörös–ezüst sávozott része pedig címerként először Imre király (1196–1204) 1202-es aranybulláján látható.
A sávozott rész, az Árpád-ház címere, a kettős kereszt a királyi hatalmat jelképezte. Magyarország ma hatályos címere először 1618-ban jelent meg, a pajzson a Szent Koronával, mely az ország egységét jeleníti meg.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!