Visszafordíthatóvá válhat az elbutulás

A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják.

Az agyban mások az erek, mint a szervezet többi részében: csak tápanyagokat, oxigént és egyes gyógyszereket engednek be, nagyobb, esetleg veszélyt jelentő molekulákat nem. Ezt hívják vér-agy gátnak. Az agyi felvételekről kiderült, hogy az öregedéssel a vér-agy gát "kilyukadhat": a negyvenes éveikben járók 30-40 százalékánál, a hatvanasoknak 60 százalékánál jelentkezik "szivárgás".

Az is látszott a felvételeken, hogy a szivárgás területein gyulladás alakult ki az agyban. Daniela Kaufer, a kutatócsoport vezetője elmondta a BBC-nek, hogy kutatásukban olyan fiatal egereket használtak, melyeknél az agy-ér gát szivárgott, és amelyek az öregedés sok jelét mutatták. Sikerült találniuk olyan szert, amellyel ki tudták javítani a gát károsodását, ezzel megállították a gyulladást.

"Az agy öregedésekor a sejtek degenerációjáról és pusztulásáról beszélünk. Az eredmények azt mutatták, hogy nem pusztult el semmi: a sejtek a helyükön maradtak, csak a gyulladástól kellett megszabadítani őket" - magyarázta.

Egy másik kutatás során kanadai tudósok az agy - sok betegségben kimutatott - "gyenge láncszemeire", a szomatosztatin-pozitív agysejtekre koncentráltak. Ezek az információ kódolásában vesznek részt és elsőként esnek károsodás áldozatául: a jelek, amelyek ezekből a sejtekből érkeznek, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a környező neuronok felfogják őket és továbbítsák az agy más részeibe.

Etienne Sibille, a Torontói Egyetem kutatója azonosított egy anyagot, amely felerősíti a jeleket. A konferencián bemutatta, ahogy idősebb egerek, amelyek előzőleg nem tudtak kitalálni a labirintusból, a szer beadása után ugyanolyan jól végrehajtották a feladatot, mint fiatalabb társaik, akik nem kaptak a szerből.

Sibille azt reméli, a klinikai kísérleteket két éven belül elkezdhetik. Óvatosságra inti a kutatókat az a tény, hogy az egérkísérletekben kipróbált szerek az esetek nagy többségében embernél nem hatásosak. Mindkét kutató azonban azt reméli, módszere esetében másképp alakulnak a dolgok.

(MTI)