
Mint 1990 óta minden évben, idén is megemlékeztek Szárazajtán a Maniu-gárda által 1944. szeptember 26-án elkövetett gyilkosságokról, melyeknek, mint ismeretes, tizenhárom helybéli magyar esett áldozatul. A galád tettről a rendszerváltás előtt nem volt szabad beszélni, most meg kevesen beszélnek róla, mint ahogy a megemlékezésre is szinte csak ugyanaz a szűk csoport jön el évről évre.
2017. szeptember 27., 00:262017. szeptember 27., 00:26
Mint 1990 óta minden évben, idén is megemlékeztek Szárazajtán a Maniu-gárda által 1944. szeptember 26-án elkövetett gyilkosságokról, melyeknek, mint ismeretes, tizenhárom helybéli magyar esett áldozatul. A galád tettről a rendszerváltás előtt nem volt szabad beszélni, most meg kevesen beszélnek róla, mint ahogy a megemlékezésre is szinte csak ugyanaz a szűk csoport jön el évről évre.
A tegnapi megemlékezés is istentisztelettel kezdődött, majd a faluközpontban, az áldozatok emlékművénél folytatódott, ahova a résztvevők a nagybaconi fúvósok kíséretében vonultak le. Itt Pap Attila sepsiszentgyörgyi református lelkész (az egyik áldozat, Németh Izsák dédunokája) szólt először az emlékezőkhöz. Elmondta, valahányszor Szárazajtára jön, mindig felteszi magának a kérdést: vajon miért engedte meg Isten, hogy ennek a falunak tizenhárom lakója az emberi gonoszság áldozatául essen? „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik” – idézte aztán a Bibliát, kifejtve, hogy az 1944-ben Szárazajtán történtek is a javunkra váltak, mert azok emberségre, megbocsátásra tanították nemzetünket, a szárazajtai faluközösséget. „Isten a bajok által erősít, a sebek által gyógyít minket” – mondta, majd felsorolta a tizenhárom áldozat nevét, akiket vértanúknak nevezett, mert ártatlanok voltak.
A szárazajtai református egyházközség Ifjúsági Keresztény Egyesületének tagjai Kelemen-Karikás Árpád lelkipásztor vezetése mellett ezután dalokkal, versekkel emlékeztek, majd Bartha Imre, a Történelmi Vitézi Rend székkapitánya szólt az egybegyűltekhez. A múlt század szomorú eseményeinek tükrében ő arra világított rá, hogy az erdélyi magyarság, a székelység helyzete, amióta Erdély Romániához tartozik, soha sem volt olyan, hogy azt elfogadni lehessen, ám szerinte a leginkább elszomorító az, hogy jövőképünk sem mutat semmi biztatót. „A mai magyar pártok meghunyászkodnak a két mércével mérő román hatalom árnyékában. Az a mi iskoláinkat bezáratja, de a román iskolákért hangosan ordítozik. Ráadásul mindenért, ami balul üt ki ebben az országban, azért mi, magyarok vagyunk a hibásak” – fogalmazott.
Hangoztatta, hogy sorskérdéseinkben, mint amilyen az autonómia, hiába várjuk a sült galambot vagy netán az európai támogatást, hiszen Európát is inkább a migránsok, mintsem őshonos kisebbségeinek problémái foglalkoztatják. Megemlítette a katalánokat, akik éppen szavazásra készülnek önállósodásukért, ám keserűséggel megállapította: „Mi nem vagyunk katalánok. Mi széthúzó székely-magyarok vagyunk, akik többre nézik mai vagyoni helyzetüket, mint gyermekeik vagy unokáik jövőjét” – mondta.
Végül Bartalis Sz. Pál nyugalmazott helyi lelkész felolvasta Szilágyi Béla Székely Miatyánk című versét, majd koszorúzással, a himnusz eléneklésével fejeződött be a megemlékezés.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!