Tisztelgés a Székely himnusz előtt

A Székely himnuszként közismertté váló költemény Csanády György tollából született 1921-ben, a műhöz Mihalik Kálmán szerezte a zenét. Első ízben 1922. május 22-én adták elő Budapesten, az Aquincumban egy májusi ünnepségen, ahol a zeneszerző is megjelent.

„A Székely himnusz egyre inkább felívelő népszerűsége mellett számtalan mítosz, valamint zavaros és hamis adat kering vele kapcsolatban. Szakembereket kértünk fel, hogy pontosítsák a szöveg születésének és zenésítésének körülményeit, határozzák meg, hogy a himnusznak hol a helye Székelyföld kulturális örökségében. A legendákat nem akarjuk lebontani, a tényekkel pedig nem vitatkozunk. Ezért kezdeményeztük a tudományos ülésszakot, hogy keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek tárják fel. Tartozunk ezzel a székely közösségnek, hiszen – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságnak” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A kutatómunkában részt vállal dr. Kriza Ildikó néprajzkutató, Ablonczy Balázs történész, Bárdi Nándor történész, Katona Zoltán kutató, a Csanády család képviselői.

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, mindketten erdélyi származásúak, és Szegeden tanultak. A Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének alapítói. A SZEFHE – önsegélyező szervezetet olyan erdélyi fiatalok hozták létre, akik 1920-ban kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. A SZEFHE által szervezett Májusi Nagyáldozat éves ünnepére alkotott misztériumjátékot Csanády György, a ceremóniát kiegészítő zenét Mihalik Kálmán szerezte.

„Én költő voltam. Álmodtam egy nagyszerű közösség nagyszerű hivatásáról. És voltak pillanatok, amelyekben a SZEFHE valóra váltotta ezeket az álmokat. (...) De majdnem minden esztendőben megtartottuk ezt a májusi ünnepet, s az újból és újból összekovácsolt, s a jövőre mindig új erővel és elhatározással töltött meg minket. Akik nem ismerték, pogányságnak, fehérlóáldozásnak csúfolták ceremóniánkat. Ez ellen sohasem védekeztünk, mert sohasem beszéltünk róla. Titok volt, s meg tudtuk tartani a titkot. Az az egy-két rigmus és ének, ami nyilvánosságra került, névtelenül bolyongott a világban mindez időkig. Így jutott haza Erdélybe a Nagyáldozat Kántáté nevű, tehát zsoltárnak készült éneke is, és lett belőle otthon a székely himnusz” – írta Csanády György a Székely himnusz születéséről.

Az 1921-ben keletkezett versre a zenét Mihalik Kálmán lánykarra komponálta. Első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a SZEFHE májusi ünnepségén. A fiatalon elhunyt Mihalik Kálmán zeneszerző halálhíre kapcsán – a temetésről szóló beszámolóban – az Az Új Élet című lap 1922. szeptember 15-ei számának 11-12. oldalán olvasható először a Székely himnuszként való megnevezés: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jó barátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz (!) eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is”.

A kommunizmus ideje alatt Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, ám terjedését a hatóságok nem tudták megállítani.

(Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája)