Terjed a kanyarójárvány

Florian Bodog egészségügyi miniszter szerint a „nomád” lakosság köréből indult az a kanyarójárvány, amelyben több mint 3400-an betegedtek meg, és amely eddig 17 halálos áldozatot szedett.

Pénteki sajtóértekezletén a tárcavezető kérdésre sem akarta kommentálni a külföldi szakhatóságok azon megállapításait, hogy Romániából került át a megbetegedés más uniós országokba is, csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy Magyarországon és Olaszországban is ugyanannak a vírustörzsnek a jelenlétét mutatták ki, amely a romániai kanyarós megbetegedéseket okozta.

Leszögezte: kizárólag olyanokat fertőz meg a vírus, akiket nem oltottak be kanyaró ellen. – Sem Romániában, sem Magyarországon vagy Olaszországban nem betegedtek volna meg a gyermekek, ha megkapták volna az oltást – jegyezte meg a miniszter. A tárcavezető azt mondta, nem volt hiány a vakcinából a járvány kezdete óta, Románia jelenleg is négy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Részletezte: az ország 40 megyéje közül 37-re kiterjedő mostani kanyarójárvány tavaly februárban indult a Kolozs és Beszterce megye határán élő „nomád” népesség köréből, ahol ugyanaz a vírustörzs jelent meg, mint amely az olaszországi megbetegedéseket okozta.

Bodog ismét felhívást intézett a szülőkhöz, hogy oltassák be gyerekeiket, hiszen ez az egyedüli módja a kanyarós megbetegedés megelőzésének. Az első kanyaróellenes oltást a romániai gyerekek alig 80, míg a másodikat csak ötven százalékuk kapta meg. Európában elmondása szerint nyolc olyan ország van, ahol a lakosság kanyaróellenes átoltottsági aránya 90-95 százalékos, másutt az arány a romániaihoz hasonló. A tárcavezető a közvélemény támogatását kérte abban, hogy a minisztérium egy szigorúbb oltási törvényt fogadtathasson el, amely a jövőben hozzájárulhat a mostanihoz hasonló járványok kialakulásának megakadályozásához. A magyar járványügyi hatóságok utazási útmutatót készítettek a Romániába vagy más kanyaróval érintett európai országokba utazóknak.

A kanyaró (latinul morbilli) vírus által okozott, veszélyes emberi megbetegedés. Habár népiesen vörös himlőként is emlegetik, nincs köze a rózsahimlőhöz, a bárányhimlőhöz vagy a fekete himlőhöz. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9-11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán cseresznyepiros foltok, az úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.