A pokoli meleg és az embertelen munkakörülmények miatt több száz külföldi vendégmunkás halt meg Katarban az elmúlt években.
2019. október 04., 12:192019. október 04., 12:19
A lap által idézett Cardiology Journal friss felmérése szerint 2009 és 2017 mintegy 1300 nepáli munkás vesztette életét az emírségben. A kutatásból kiderült, hogy a téli hónapokban minden ötödik haláleset mögött szívroham állt, de ez a nyári hónapokban 58 százalékra emelkedett. A szívleállás elsődleges oka a hőguta volt. A kutatást végző Nick McGeehan szerint sürgősen ki kell vizsgálni, hogy miért hal meg olyan sok fiatal, életképes férfi szívmegállás miatt.
Emberi jogi szervezetek évek óta kongatják a vészharangot az ügyben. A 2,7 milliós Katar lakosságának 80–90 százaléka külföldi, a nepáliak aránya eléri a 25 százalékot, de sok a bangladesi, indiai, pakisztáni és Srí Lanka-i munkás is.
A hivatalos statisztikák szerint tizenegy ember vesztette életét közvetlenül a stadionépítkezéseknél, de a helyi szervek titkolózása miatt ez a szám sokkal magasabb lehet. A Guardian által hivatkozott tanulmány szerint ebből a tizenegyből kilenc esetben a hőség miatti szívleállás volt a halál kiváltó oka.
A Lusail városában dolgozó munkások arról számoltak be, hogy a főnökeik visszatartják a bérüket, és arra kényszerítik őket, hogy 50 fokos hőségben dolgozzanak pihenőidő és étkezések nélkül.
Bár a hatóságok délelőtt 11 óra és délután 3 óra között kötelező pihenőidőt írtak elő, a fővárosban a hőmérséklet a 40 Celsius-fokot közelítette több napon 11 óra előtt augusztusban. Egy bangladesi munkás elmondta, hogy egy nyolcórás műszakban félóra a pihenő.
A hőstresszből eredő halálesetek elkerülhetők lennének, ha a munkavállalók azonnali orvosi segítséget kapnának, de sok vendégmunkástól munkáltatójuk megtagadja a kórházi ellátásra jogosító egészségügyi kártya kiadását – állítják szakértők. A külföldi vendégmunkásoktól sokszor elveszik útleveleiket, hogy ne hagyhassák el az országot, vagy hogy ne váltsanak céget.
Katar régóta halogatja a sokat kritizált munkaügyi rendszerének átalakítását. Az úgynevezett kafala rendszer széles körű jogosítványokat biztosít a munkaadók számára, amellyel sokan vissza is élnek.
Ahhoz, hogy valaki munkát vállalhasson az emírségben, támogatói nyilatkozatra van szükség, amely jöhet magánszemélytől, a kormánytól, de legtöbb esetben ez egy cég, ahová a külföldi vendégmunkás elszerződik.
A munkahelyváltáshoz, a jogosítvány megszerzéséhez, sőt még az ország elhagyásához is engedélyre van szükség. Az utóbbi esetben már látszanak az enyhülés jelei, de a munkaszerződés felbontása továbbra is nehézséget okoz. Nem ok nélkül hasonlítják a rendszer működését a modern kori rabszolgasághoz.
Bizonyos dohai nyilvános tereket, így a piacokat, bevásárlóközpontokat, közparkokat a katari hatóságok „családi zónának” jelöltek ki, ahol fegyveres biztonsági őrök járőröznek és ügyelnek arra, hogy azt csak helyiek vagy nyugatiak használhatják. A vendégmunkások százezrei így joggal érezhetik magukat másodlagos állampolgárnak – írta a The Independent.
Februárban a katari világbajnoki szervezőbizottság új rendeletet hozott, és a bér- és munkakörülmények javítását ígérte, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) részéről pedig Theo Zwanziger német elnökségi tag ígérte meg, hogy utánanéznek a helyzetnek.
A FIFA 2010 végén Katarnak ítélte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Azóta már több sportvezető is elismerte, hogy hibáztak a döntésnél. 2015-ben döntöttek arról, hogy az elviselhetetlen időjárás miatt nem nyáron, hanem télen – november 21. és december 18. között rendezik a tornát, amely teljesen felforgatja a legtöbb európai bajnokságot.
Nemcsak a nyári hőség, hanem a szavazás miatt is keményen támadták a szövetséget, miután kiderült, hogy a katariak gyakorlatilag egyenként fizették le a szavazóbizottság tagjait.
Sokan a foci-vébé főpróbájának tekintik az október 6-ig zajló atlétikai világbajnokságot, amelyet először rendeznek arab országban. A szabadtéri vb-t a légkondicionált Kalifa Stadionban rendezik, amelyben légbefúvással 20-23 fokos hőmérsékletet biztosítanak.
A nappali hőség miatt a maraton és a gyaloglás rajtját éjfélig kitolták, az indulóknak így is 30 fok körüli melegre és magas páratartalomra kell számítaniuk.
(hirado.hu)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!