Samanisztikus hagyományok nyomában

Vasárnap a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban Samanisztikus hagyományok a moldvai falvakban? címmel nyílt kiállítás.

2019. január 29., 00:012019. január 29., 00:01

A Csángó Néprajzi Múzeum és a Pro Museum Egyesület szervezésében tető alá hozott rendezvényen dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a zabolai múzeum vezetője üdvözölte az egybegyűlteket, akiknek sorát a moldvai csángók is színesítették. Bevezetőjében kifejtette, egy rendkívüli kiállítás nyílt a múzeumban, amely arra keresi a választ, hogy a moldvai csángó magyarok milyen samanizmussal rokonítható azonos kulturális elemeket őriztek meg. Elhangzott, hogy voltaképpen mindazok a maszkos rítusok, amik nálunk a Kárpát-medencében és a nyugat-európai kultúrákban farsangkor fordulnak elő, azok a csángó magyaroknál, a román közösségeknél nagyjából karácsony és vízkereszt időszakában élnek.

Ezt követően Sántha Attila költő és nyelvész vette át a szót.

– Nagy fába vágta a fejszét Pozsony Ferenc, amikor arra a kérdésre próbált válaszolni, vannak-e samanisztikus hagyományok a moldvai csángó falvakban. Pozsony a hejgetés és a medvemaszkos játékok kapcsán járja körül a kérdést, nagyszerű képei mind-mind azt példázzák, mai napig is révületbe esnek a szertartások szereplői. Pócs Éva arra hajlik, hogy a magyarokhoz köthető révüléses elemeket kizárólag a mediterrán-kelet-európai kultúrkörben kell elemeznünk, ezzel szemben a táltos-hagyományok kapcsán úgy érzem, Demény István Pál demonstrációját kell elfogadnunk – mondta Sántha Attila.

Sántha előadásából kiderült, hogy a moldvai magyar közösségek egészen napjainkig nagyon archaikus képzeteket, folklóralkotásokat őriztek meg. A világképüket reprezentáló szövegeik (pl. rítusénekek, ráolvasások, hiedelemtörténetek stb.), valamint mágikus gyakorlataik (pl. hejgetés, urálás, esővarázslás, betegség elhárítás stb.) számtalan olyan elemet tovább éltetnek, melyek keleti népek samanisztikus medvekultuszával, rítusaival, valamint balkáni népek hasonló gyakorlatával mutatnak azonos vonásokat.

A rendezvényen a jelenlevők megtekinthették a Medvék, hejgetők, urálók című katalógust, illetve az anyag gyűjtése során készült kisfilmet is, amelyek Kinda István muzeológus, néprajzkutató közreműködésével született meg.