RMDSZ: Klaus Iohannis ismét előhúzta a magyar kártyát

A szövetség Klaus Iohannis hétfő délutáni kijelentéseire reagált. Az államfő ezúttal azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" elfogadását támogatja, amely "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein", ami a "Székelyföld autonómiájához vezet".

Hétfő esti állásfoglalásában a szövetség leszögezi, Klaus Iohannis "ismét előhúzta a magyar kártyát".

"Az RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nincs semmi különös ebben! Nem az utcán küzdünk, hanem a parlamentben. De nem annak sötét szobáiban, ahogyan azt az államelnök állítja, hanem a plénum előtt, mindig alkotmányosan" - fogalmaznak.

Az állásfoglalásban rámutatnak, a 'kisebbségi szempontból példaértékű Romániában' az államelnök tulajdonképpen azt nehezményezi, hogy a 2001 óta érvényben levő jogok megerősítését, és a magyar közösségi szimbólumok büntetlen használatát kérik.

"Ezt kértük 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe javaslatunkra bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat. A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de a PNL és az államelnök, Klaus Iohannis is megtámadta az alkotmánybíróságon. Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Dăncilă-kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Mivel ez számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait, mi módosító javaslatot nyújtottunk be, de ezt a szenátus meg sem vitatta" - idézi fel az alakulat.

Hozzáteszik, a szélesebb körű anyanyelvhasználatért és a közösségi szimbólumok büntetlen használatáért nyújtotta be az RMDSZ 2019. október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetét, amely tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott.

"Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök. Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?" - áll még a közleményben.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) két társelnöke által jegyzett nyilatkozatban állapította meg hétfőn, hogy Klaus Iohannis román államelnök politikájának a "lényegévé vált a magyarellenesség".

Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, "mellyel az államelnök riogat", nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog. A szövetség szerint a mostani tervezet semmivel sem biztosít több jogot, mint amennyit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.

"Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként - az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is - élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak" - áll a nyilatkozatban.

Az EMSZ szerint Klaus Iohannis "végleg kiírta magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére". Az államfő - a társelnökök szerint - bebizonyította: nem kíván a korábban rá nagy számban szavazó erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. "Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!" - áll az állásfoglalásban.

Az EMSZ arra kérte mindazokat, "akik elítélik az államelnök uszítását", hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést.

"Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!" - áll a Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök által jegyzett állásfoglalás végén.

Klaus Iohannis arra a törvénytervezetre utalt hétfői nyilatkozatában, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be a parlamentben. A tervezet kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását az RMDSZ azért látta szükségesnek, mert a Dăncilă-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.

(Agerpres/MTI)