Nyilvános vitát tartottak Kézdivásárhely központjának rendezési tervéről

Köllő Miklós építész, a Larix Stúdió vezetője kiemelte, a rendezési terv törvényes keretet ad annak, hogy miként lehet építkezni Kézdivásárhely központjában. „Kézdivásárhelynek egy értékes épületállománnyal rendelkező főtere van, és mögötte egy nagyon specifikus, székely sajátosságokat mutató településszerkezeti forma: az udvar” – mondta. Hozzátette, a kézdivásárhelyi udvarok attól specifikusak, hogy – más településekkel ellentétben – ezeket a 20. század elején megnyitották és utcák (udvarterek) lettek belőlük, ezáltal átjárhatóvá váltak, ugyanakkor ekkora számban nem maradtak fenn sehol máshol.

A továbbiakban Köllő Miklós részletekbe menően ismertette a városközpontról készült történelmi-, tájépítészeti- és forgalmi tanulmányokat. Elhangzott, hogy a főtéren és az udvarterek belső gyűrűjében található minden egyes épületnek elkészítették az adatlapját, ami leírja az épület állagát, a városképbe való illeszkedését, valamint az építészeti értékét. Az elemzésekből kiderült, hogy a főtéri épületek műemlékvédelmi szempontból nagyjából rendben vannak, az udvarterek belsejében azonban sok az improvizatív, oda nem illő megoldás. Az épületek építészeti értékét tekintve is hasonló a helyzet, ami az udvarterek belső részén van, az rögtönzöttebb, kisebb értékkel bír. Ami az épületállomány fizikai állapotát illeti, minden elhanyagoltság és gondozatlanság ellenére még nagyjából jó állapotban vannak a központi épületek – hangzott el.

Az építész elmondta, hogy a főteret övező térfalak más erdélyi városokban általában zártak, de mivel Kézdivásárhelyen utcák alakultak ki, eltűntek a kapuk és nagyon fontossá vált a nyitottság. „Ha Kézdivásárhely a saját specifikumát akarja megmutatni, akkor fontos az, hogy mi jelenik meg hátul az udvarokban. Nagyon szép a főtér és nagyon értékes, de nem önmagában, hanem azzal, ami mögötte van” – tette hozzá.

Köllő Miklós katonai térképek és korabeli fotók segítségével mutatta be a város, illetve a főtér fejlődését, az udvarterek kialakulásának folyamatát. Mint mondta, az udvarterekben pontosan beazonosítható tipológiákat találunk: a főtérre néző végükön emeletes kőépület található, a túlsó végükön általában egy városi ház jelenik meg, a középső részen pedig a vidéki élet, az udvar kerül előtérbe.

A tanulmányok konkrét javaslatokat is megfogalmaznak a városközpont fejlesztésére vonatkozóan, felhívva a figyelmet az oda nem illő dolgokra, illetve a pozitív példákra is. A főtéri zöldövezetekkel kapcsolatban Köllő Miklós elmondta, hogy a parkosítás idején nagyon szép volt a növényzet, mára viszont már tönkreteszi a tér térbeliségét, eltakarja az épületek homlokzatát. „Elég sok zöld van a város főterén, de hasznosítható zöld terület kevés, és vizuálisan rengeteg problémát okoz, hogy nem tudom érzékelni a teljes valójában ezt a főteret és a belőle nyíló udvartereket” – részletezte.

A szakember elmondta, a tervekkel azt szeretnék elérni, hogy a központi részen ne az autók domináljanak, hanem a gyalogos- és a biciklis forgalom, illetve a tömegközlekedés. Hozzátette, ahhoz, hogy csend legyen a főtéren, az állandó forgalmat és a parkolókat a tér két végén elhaladó utcákra kellene kivinni, az udvarterekben lakóknak azonban továbbra is megengedett lenne az autóval való behajtás, egy osztott téren, ahol 5 km/órás sebességgel lehetne közlekedni.

Köllő Miklós látványterveket is bemutatott arra vonatkozóan, hogyan nézhetne ki a főtér az új szabályozást figyelembe véve. A református templom előtti részen egy nyitott teret képzeltek el, amely alkalmas lenne nagy rendezvények befogadására és korzózásra is, a jelenlegi park helyén pedig egy fákkal övezett, intimebb rész lenne, ahol le lehetne ülni és kisebb eseményeket is lehetne tartani. A zöld felület a jelenleginél ugyan kisebb lenne, viszont nagyobb részét lehetne használni – tette hozzá.

A rendezési terv elkészítéséhez közel ezer főtéri ingatlant mértek fel arra vonatkozóan, hogy építészeti szempontból mennyire értékesek. A központot alegységekre osztották, mindegyik saját logikával és szabályozással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy mit szabad és mit nem, illetve, hogy egy adott ház esetében hogyan kell eljárni, milyen séma szerint lehet dolgozni. A javaslat nagyon fontos előírása, hogy egy épület fejlesztésénél figyelembe kell venni a környező ingatlanokat is, igazodni kell a szomszédsághoz is. „Az udvarterek közösségi terek voltak és mi közösségi térként próbáljuk visszahozni őket, mert ebben látunk potenciált a jövőre nézve” – fogalmazott Köllő.

Az előadást követően lehetőség volt kérdezni, illetve észrevételeket megfogalmazni. Szóba került az energiahatékonyság és a napelemek felszerelésének lehetősége, a központi épületek felújításának lehetséges módozatai, a történelmi városközpont felterjesztése az UNESCO világörökségi listájára, de komolyabb vita csupán a főtér forgalmának átszervezése és a parkolási lehetőségek beszűkülése kapcsán alakult ki.

A felszólalók arra vártak választ, hogy a főtéri parkolás esetleges megszüntetése esetén az önkormányzat és a tanulmány készítői milyen megoldásokat azonosítottak a jelentős számú autó parkoltatására, ugyanakkor aggodalmukat fogalmazták meg amiatt, hogy egy ilyen intézkedés negatívan érintené a központban üzletet működtető vállalkozókat.

Köllő Miklós azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy elmondta, a forgalmi tanulmány részben válaszokat ad erre a problémára, például az udvarterek, illetve a környező utcák egyirányúsítása révén, ugyanakkor szükség lesz új parkolóhelyek létrehozására is a műemlékvédelmi zónán kívül. Hozzátette, mentalitásváltásra is szükség van azért, hogy az emberek ne akarjanak mindenhova autóval eljutni, hanem parkoljanak le kicsit távolabb, ne legyenek lusták pár percet sétálni. „Nem áll meg a város fejlődése attól, hogy gyalogolni kell 300 lépést” – fogalmazott.

Szilveszter Szabolcs hozzátette, a forgalmi tanulmány csupán javaslatokat tartalmaz, jelenleg nincs szó forgalmi változásokról vagy a parkolóhelyek megszüntetéséről. Hozzátette a főtér mindaddig nem lesz felújítva, míg az udvarterek és a környező utcák nincsenek rendbe téve. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a városközpont felújítási terve még nincs kész, azt az övezeti városrendezési terv elfogadása után fogják részletesen kidolgozni, és ha elkészül, annak kapcsán is tartanak majd nyilvános vitát.

Az eseményen jelen volt Emil Goidea városi főépítész is, aki elmondta, Köllő Miklós és csapata a projekttel két nagy problémára is megoldást talált: egyrészt lehetővé tették a Románia szintjén egyedinek számító épített örökség megőrzését, másrészt megteremtették a fejlődés előfeltételeit azáltal, hogy egy találkozási pontot hoznak létre a város számára. „Meggyőződésem, hogy a projekt befektetőket és turistákat fog vonzani, és a város csak nyerni fog vele” – vélekedett.

Kézdivásárhely történelmi központjának övezeti városrendezési terve az önkormányzat honlapján tanulmányozható. Ötleteket, észrevételek e hét végéig lehet írásban eljuttatni a városházára.

Nyitókép: Pinti Attila