
A Köntés-galéria új termében számos érdeklődő gyűlt össze péntek este, hogy meghallgassa három bukaresti értelmiségi: Mráz Ferenc, Ilinca György és Andrei Contiu nepáli utazásának tapasztalatait, és egy kiállítás képein, illetve a vetítés révén belekóstoljon abba a távoli világba, ahová eljutni csak keveseknek sikerül.
2017. december 18., 00:132017. december 18., 00:13
A Köntés-galéria új termében számos érdeklődő gyűlt össze péntek este, hogy meghallgassa három bukaresti értelmiségi: Mráz Ferenc, Ilinca György és Andrei Contiu nepáli utazásának tapasztalatait, és egy kiállítás képein, illetve a vetítés révén belekóstoljon abba a távoli világba, ahová eljutni csak keveseknek sikerül.
A hétvégén Szabó Jenő búvár és búvároktató kezdeményezte, Köntés Ernő szervezte, vetítéssel egybekötött előadáson vehettünk részt Sepsiszentgyörgyön. Ami megalapozta a bukarestiek meghívását, az a közös cél és életszemlélet, miszerint a középszerűséget „módszeresen és nyugodtan” ki kell szórítani a hétköznapokból, mert az nem vezet sehová, abból nem születnek eredmények. Ugyanezt érvényesítik a meghívottak bukaresti, Fotopoetika néven működtetett iskolájukban is.
Nepáli utazásuk első indíttatása Mráz Ferenctől származik, akit sziklamászóként a magasságok iránti vonzalma vezetett az ázsiai országba, a többiek pedig – Ilinca György, a geológiai egyetem kristálytan tanszékének vezetője, fotóművész, illetve Andrei Contiu informatikus és ultramaraton-futó – hallgattak a hívásra. „Ki akartunk próbálni egy másfajta létezési logikát, kimozdulni a hétköznapi környezetéből és rutinból, felfrissíteni a látásmódunkat” – mondta Ilinca.
Közös döntésük volt, hogy elkerülik a nagy turistaútvonalakat, látványosságokat, egyszerűen megmártóznak a nepáli hétköznapi valóságban. Kitartottak e szándékuk mellett annak ellenére is, hogy az első benyomások Katmanduban mindnyájukat sokkolták: a 6 milliós nagyvárosban nincs aszfaltos utca, de utcanevek, házszámok sem, így már a szállásra eljutni is felért egy kalanddal.
Utazásuk során megjárták az Anapurna-csúcs közelében levő nagy hegyeket, megküzdöttek a ritkás levegővel, az erős szél hordozta porral. A geológusnak nyitott könyvként tárult fel a Himalája: a gyűrődéses hegyek 45 millió éve úgy keletkeztek, hogy egy, az afrikai földrészről leszakadt földdarab nagy erővel nekiütközött a jelenlegi ázsiai kontinensnek.
Eljutottak a magyarokkal összefüggésbe hozott mogar törzshöz is, de buddhista kolostorokban is megfordultak, ahol szikrázóan okos, sokszor pedig szomorú gyerekekkel találkoztak. A szerzetesek is sokféle arcukat mutatták: az imák és meditációk szünetében felszabadultan tudtak játszani, mások pedig üzletszerűen pózoltak a turistáknak, megkérve e „szolgáltatás” árát. Találkoztak azzal az emberrel is, aki 1992-ben az első román női Himalája-expedíció beszerzője volt. (Sajnos, az expedíció tragikusan végződött, Taina Dutescu Colibánt és egyik társát, Sanda Isailát a 8167 méter magas Dhaulagiri-csúcs megmászása közben az erős szél egy szakadékba lökte, ahol halálukat lelték.)
Az előadás címe – Időn kívüli Nepál – azon a tapasztalatukat foglalja össze, amit onnan hazahoztak: hogy az idő nyomása megszűnik, az élet tempója lelassul azáltal, hogy azt élvezik, ami a jelenben van. „Most már csak abba fogok bele, amit végig tudok vinni, amit jobbítani tudok a környezetemben. Nem idegesít már az európai ügyetlenkedés, izgágaság” – mondta Mráz Ferenc.
Andrei Contiu számára nagy felismerést jelentett, hogy bár ott az embereknek tizedannyiuk sincs, mint egy átlag európainak, nem ismerik a szegénység fogalmát, illetve hogy az emberek kitartóan vallásosak, azaz amit a templomban hallanak, azt a hétköznapi életben is gyakorolják.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!