
Az 1970-es években felhúzott kézdivásárhelyi, Rózsa utcai tömbház kezdetben 75 egyedülálló fiatal rendőrnek, mérnöknek és orvosnak nyújtott otthont az akkori időkben. Sokáig lakatlanul állt, az elmúlt másfél év alatt újították fel a most már 29 lakrészt magába foglaló épület, Ördög Csaba építészmérnökkel beszélgettünk az „újjászületés” körülményeiről.
2021. október 19., 00:062021. október 19., 00:06
– Mi volt, és mivé lett a Rózsa utcai tömbház?
– Az épület arculatának újragondolása egyedülálló építészeti alkotást hozott létre a környéken. A célom az volt, hogy az épületet kiemeljem a tömbházak sűrűjéből. A tervezés során alapszempont volt, hogy minden lakó, így a kismamák és a mozgáskorlátozottak számára is biztosítva legyen a könnyű, kényelmes mozgás lehetősége, ezért rendelkezik lifttel és rámpával, és ezért lett ennyire tágas a földszinti része. Az épület különlegessége leginkább az erkélyekben rejlik, hiszen az egész család számára helyet biztosítanak, és nem a falak hosszát követik, hanem a szabad ég felé nyúlnak. Az épület eredeti szerkezetét megőrizve az újratervezés során a 75 lakrész helyébe 29 új lakrész, műszaki helyiség és egy tágas bejárati előtér került.
– Milyen szerkezet-megerősítési munkálatokat végeztek?
– Bukaresti építőmérnökök segítségét vettük igénybe. Az elöregedett vakolatok, szigetelések, oldaltetők, aljzatbeton eltávolítása után egy vasbeton-köpeny került a meglévő 26 és 38 centis tartófalak mindkét oldalára, amelyek körülbelül 16.000 ponton betonvas-kapoccsal kötődnek össze. A szerkezet tehát mind vertikálisan, mind horizontálisan vasbetonnal lett megerősítve, az alapjaitól indulva, tehát teljes mértékben megfelel az aktuális előírásoknak. Ennek köszönhetően a romániai földrengés-biztonsági normák 1-től 4-ig terjedő skáláján az épület 3-as kategóriából 4-esbe minősült át.
– Hogyan kell elképzelni ezt a vasbeton-köpenyt?
– Előírásszerűen háló került a tartófalakra, ezt követően pedig egy speciális gép „belőtte” a betont, amely közel 500 kg cementet tartalmazott köbméterenként.
– Energetikai szempontból mennyire felel meg az épület szigeteltsége a mai normáknak?
– Tervezésekor figyelembe vettem a jövőbeli normákat, várható energetikai előírásokat is, gondolva az európai szabályozásra, amelynek az épület az elkövetkező évtizedekben is meg kell feleljen. Így a tető tizenkétszer jobban szigetelt, a falak hőszigetelése körülbelül tízszer jobb, mint Kézdivásárhelyen bármely tömbházlakásé. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy minőségi hőszigetelt, háromrétegű ablakokat alkalmaztunk.
– Hogyan oldották meg a fűtést?
– A fűtést gázzal és villannyal oldottuk meg. A két gázkazán párhuzamosan működik, minden lakrész saját fogyasztásmérővel van ellátva, a hő-, a meleg- és a hidegvízfogyasztást digitálisan feldolgozza és továbbítja a rendszer. Az épület rendelkezik egy 22 kW/h erősségű hűtésrendszerrel is, a levegő ventil-konvektorokon keresztül jut be a szobákba. A régi fűtés-, villany- és vízhálózatokat teljesen felszámoltuk, kicseréltük, beleértve a kanalizálást is.
– Hol tartanak jelenleg a munkálatokkal, mikortól lesz lakható az épület?
– A belső munkálatok „fehérben” vannak, leszámítva a csempézést, parkettázást, szaniter dolgokat, amelyek majd választhatók lesznek a vásárló igénye szerint. A jövő év elején már be lehet költözni a lakrészekbe. (X)
A több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Hering Péter műszaki ellenőr rendszeres terepszemlék során követte nyomon a tervek betartását az alapozástól a tetőig, a belső falaktól a nyílászárók beszereléséig. Lapunknak megerősítette, a munkálatok során minden törvényes előírást betartottak, így az épület a földrengés-veszélyeztetettség tekintetében a legbiztonságosabbak közé tartozik Romániában.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!