Megújultak a középkori falképek

A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdődött: szombaton 11 órára a gidófalvi református templomba gyülekeztek a hívek és a meghívottak, nt. Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora hirdetett igét. Az igehirdetés után Bereczki László gidófalvi református lelkész köszönte meg a Teleki László Alapítvány jelen levő igazgatójának, Diószegi Lászlónak a magyar kormány egész Kárpát-medencére kiterjedő, épített örökséget mentő tevékenységét, illetve a gidófalvi templom felújításába való döntő beavatkozását. – Gyökerek nélkül nincs élet, a plázákban gyökérnélküli nemzedékek vesznek el – magyarázta Diószegi László, miért fontos az anyaországnak a gidófalvihoz hasonló értékek mentése.

A tiszteletes visszatekintőjéből megtudhattuk, több mint egy évtizede kezdődtek el a felújítási munkálatok: 2008-ban Elekes Botond, Gál Andrea, Kövér György és Várallyai Réka egy budai jótékonysági bál bevételét, 300 ezer forintot ajánlottak fel a célra, hogy szakemberek tárják fel a templom értékeit, akkor Tüzes István és Mednyánszky Zsolt végezték a restaurálást. Sok megtorpanás, pénzhiány miatti vesztegelés után 2016-ban kapcsolódott be a munkába az Imago Picta Kft., annak vezetője hívta fel a figyelmét a Teleki László Alapítványnak a gidófalvi istenháza nem mindennapi értékeire, ennek köszönhetően fordított az anyaország 12 millió forintot a felújításra.

A kor hangulatát a Plugor Sándor líceum Gyűszűvirág régizene-együttese is megidézte, illetve a református énekkar is fellépett, majd Kiss Loránd és a munka minden egyes fázisánál jelen levő Szakács Tamás restaurátor is elmondta, hogyan élték ők meg az évekig tartó felfedező, aprólékos rekonstruáló folyamatot.

A falképek feltárásának folyamatát szintén lépésről lépésre végigkísérő, a részletek értelmezését segítő Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész mutatta be. – Annyi középkori, barokk kori festett, illetve építészeti emlék kerül elő újabban Erdélyben, hogy lassan újra kell írni a vidék művészettörténetét és történelmét is – fogalmazott az elismert szakember. A középkori falfestmények az írástudatlan szegények Bibliáját és történelemkönyvét jelentették. A gidófalvi falképek az 1400-as évek végén készültek el, a reformációban aztán lemeszelték őket, de ez előfordult más, katolikus templomokban is, ha a falak feláztak, lepergett a vakolat, illetve ha az oltárképeken ábrázolták azt, amit korábban a falakon. A templom nyugati és déli falán a Szent László-legenda részletesen meg lehetett festve, ebből nagyon keveset lehetett rekonstruálni, de az északi falon aránylag jól megmaradtak Krisztus életének jelenetei. (A falképekről részletes elemzést hamarosan a Gidófalvi Körképben olvashatnak).