
Van-e esélye a megmaradásra a közel-keleti kereszténységnek? November közepén többek között ez a kérdés is terítékre került Sepsibükszádon, a Vasárnap (www.vasarnap.hu) internetes újság munkatársai és a székelyföldi média képviselői, valamint politikusok találkozóján.
2020. január 06., 00:302020. január 06., 00:30
„Félig szír vagyok, félig magyar, ezért nekem úgy adta a Jóisten, hogy két hazám legyen. Egyik a Kárpát-medence, másik a Közel-Kelet. Nem véletlenül használom a Kárpát-medence és Közel-Kelet kifejezést, hiszen 100 évvel ezelőtt mindkét nemzetnek ugyanolyan sorsot szántak Trianonban. Az itt megszületett békediktátum ugyanis nem csak a magyarságot szabdalta szét, hanem a szír nemzet által lakott területeket is felosztották egymás között a gyarmatosítók. Így kerültek Irak, Jordánia és Libanon határai közé szír keresztények, de megtalálhatók Palesztinában és a Sínai-félszigeten is” – vágott bele a dolgok sűrűjébe már az elején Kassab Adonis, aki hasonlónak tartja a két nemzet történelmi sorsát, de ettől eltekintve is sok közös vonást vél közöttük felfedezni. A magyarokat a legkeletibb nyugati kultúrával, és a szíreket a legnyugatibb keleti kultúrával, illetve erős önazonosságtudattal rendelkező népként határozza meg. Ennek tudatában pedig küldetésének tartja a magyar–szír kapcsolatok szorosabbra fűzését és elmélyítését.
Kassab Adonis magyar anya és szír ortodox keresztény apa gyermekeként született Antiochiában, és ott is nőtt fel. Az általa itthonként emlegetett Magyarországra, ahová az otthonnak tartott Szíriából azelőtt is gyakran ellátogattak, 2001-ben költözött. Elmondása szerint a szíriai keresztények számára a hovatartozásuk ténye annyira természetes, hogy az európaiaktól eltérően fel sem vetődik a gyermekeik más vallásoktól vagy szellemi irányzatoktól való megvédésének szükségessége. A bibliai történések helyszínein lakván ugyanis ezek hozzátartoznak a mindennapjaikhoz, az életük részévé váltak, a napfelkelte természetességével élik meg hovatartozásukat. Hiszen itt vert gyökeret, szökkent szárba és terebélyesedett világvallássá a kereszténység, amelynek kétezer éve hívei. A gyökerek nélkül maradt fa viszont kiszárad, ezért nem véletlen, hogy el akarják pusztítani őket, amire sajnálatos módon nem figyel oda kellőképpen a nyugati világ. Annak ellenére sem, hogy csak idő kérdése, hogy a keresztényüldözés és -irtás oda is begyűrözzön.
Mindezek ellenére azonban a közel-keleti kereszténység fennmarad éppen azért, mert az alapját képezi ennek a vallásnak és kultúrának. Kétezer esztendő gyakorlatával a hátuk mögött ők jelentik a folytonosságot, amelyet nem tudott megszakítani az állandó üldözés sem. Így történhetett meg, hogy 1200 év iszlám uralom ellenére 1860-ig e terület lakosságának többsége még keresztény volt. Akkor elkezdődött tömeges mészárlásuk pedig az egyre jobban liberális befolyás alá kerülő Nyugat bűnös szembehunyásának köszönhető, és ugyanazon okból, kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is folytatódik. De nagyon erős hitük, összetartozásuk, valamint bátorságuk megtartja őket, és erényeiket látva egyre több muszlim csatlakozik titokban hozzájuk.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!