Közzétették az adóalapokat

Idén is az elmúlt évi szinten maradnak a háromszéki gazdákra érvényes adóalapok, tájékoztatta lapunkat Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

A Kovászna megyei adóhatóság (ANAF) a napokban tette közzé a 2017-re érvényes mezőgazdasági jövedelemadó alapok kiszámításához szükséges számadatokat, amelyek segítségével a növénytermesztő és állattenyésztő magán- és vállalkozói engedéllyel rendelkező személyek (PFA, IF, stb.) be kell fizessék járulékaikat az államkasszába. Az adóalap kiszámításához az előző három év átlagtermését és az átlagárakat veszik figyelembe, így az adóalap évente változhat annak függvényében, hogy az azt megelőző években jobb-rosszabb esztendőt zártak a gazdák. A háromszéki mezőgazdasági szakember emlékeztetett, csak az adómentes vetésterület vagy állatállomány fölött kell az adóalap 16 százalékát jövedelemadóként befizetni, és az 5,5 százalékos egészségügyi biztosítást fizetni. Háromszéken mintegy 11 ezer gazdát érint ez a fajta adózás, ők a következő időszakban az adóhatóságtól levélben kapják meg az adókivetést.

Háromszéken idén a pityóka adóalapja hektáronként 1089 lej, amit ezzel a kultúrával bevetett 2 hektárnál nagyobb területre kell számolni. A gabonfélék esetében hektáronként 226 lejes, cukorrépa esetében 290 lejes, olajos magvú növényekre (repce) 216 lejes adóalappal számolva kell befizetniük a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a két hektárnál nagyobb területek után.

A szántóföldi, szabad-termesztésű zöldségeket termelő gazdák fél hektárnál nagyobb területek után, hektáronként 830 lejes, a fóliasátras vagy üvegházi termesztést alkalmazó gazdák pedig 20 árnál (2000 négyzetméter) nagyobb területre hektáronként 1040 lejes adóalap szerint fizetnek. A hüvelyes zöldséget termesztők esetében másfél hektárnál nagyobb területre 370 lejben, egy hektárnál nagyobb gyümölcsösök után 610 lejben, míg a 30 árnál nagyobb területen gazdálkodó virág- és dísznövény-termesztőknek 5700 lejben állapították meg a 2017-re vonatkozó mezőgazdaságijövedelemadó-alap nagyságát.

Az állattartók két tehénnél nagyobb állomány után egyedenként 136 lej, két bivaly fölött egyedenként 160 lej, 50 egyednél népesebb juhnyáj, illetve 25-nél nagyobb kecskeállomány után állatonként 16 lej, hat hízósertés felett egyedenként 18 lej, 75 méhcsalád fölött családonként 16 lej adóalap szerint fizetnek. A háromszéki szárnyastartók 100 egyed felett kötelesek adózni, és egyedenként 2 lejes adóalapból számítják ki a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészség biztosítást.

Könczei rámutatott, a magánszemélyként tevékenykedő gazdákra csak ez az adórendszer vonatkozik, így nem kell tartaniuk attól, hogy más adót is kivetnek rájuk az őstermelői igazolvány és az eladási füzetbe bevezetett értékek alapján. Azt is pontosította, hogy adómentesnek minősülnek azok a kultúrák, amelyek nem szerepelnek az adóhatóság által közzétett listán, így például a takarmánynövények és az energiafűz.

Mint kifejtette, fenntartásai vannak ezzel az adózási rendszerrel kapcsolatban, mivel szerinte a vállalkozói engedéllyel rendelkező gazdáknak is lehetőséget kellene adni arra, hogy eldönthessék, reális jövedelmeik alapján vagy adózási normák szerint szeretnének-e befizetni az államkasszába, a jövedelemadó-alap ugyanis nem veszi figyelembe az adott évben érvényesülő természeti vagy piaci hatásokat.