
A történelmi székeket, vagy Hargita, Kovászna és jórészt Maros megyét kell alapul venni a leendő autonóm Székelyföld közigazgatási felépítése tekintetében? Melyik autonómia-törvénytervezetet kell benyújtani, és mikor? Szabad-e ezt a megfelelőnek ítélt pillanat elérkezéséhez kötni? Ezek voltak a legfontosabb kérdések az autonómia megvalósításának mikéntjéről szervezett, Kozán István szerkesztő által moderált tusványosi beszélgetésen. A meghívottak pedig egymástól eltérő válaszokat adtak.
2018. augusztus 02., 00:232018. augusztus 02., 00:23
A történelmi székeket, vagy Hargita, Kovászna és jórészt Maros megyét kell alapul venni a leendő autonóm Székelyföld közigazgatási felépítése tekintetében? Melyik autonómia-törvénytervezetet kell benyújtani, és mikor? Szabad-e ezt a megfelelőnek ítélt pillanat elérkezéséhez kötni? Ezek voltak a legfontosabb kérdések az autonómia megvalósításának mikéntjéről szervezett, Kozán István szerkesztő által moderált tusványosi beszélgetésen. A meghívottak pedig egymástól eltérő válaszokat adtak.
Az RMDSZ ügyvezető alelnökeként a véleményét elsőként kifejtő Székely István leszögezte, pártja is Székelyföld autonómiájának híve. Ezért is véglegesítette a saját autonómiatervezetét, a benyújtását azonban nem tartja időszerűnek. Ennek ugyanis csak akkor van értelme, amikor erről a témáról a román féllel legalább vita folytatható, ami viszont jelenleg kizárt. Ezt jól érzékelteti a Kulcsár-Terza József által benyújtott autonómia-törvénytervezet visszautasítása is. Ugyanakkor az autonóm Székelyföld megszervezésének kiindulási pontjaként a három megyét nevezte meg, mert sokkal nagyobb az esélye, ha a már létező közigazgatási egységekre alapozzák.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs azonban úgy látja, az autonómiaelv hangoztatásának és ezáltal a román közvéleményben való tudatosításának már rég eljött az ideje. Szerinte ugyanis „a holnap társadalmát emberi akaratok irányítják”, és az autonómia tekintetében a székelyekben ez mindig is létezett. Kizárólag rajtunk múlik tehát, hogy melyik pillanatot tartjuk megfelelőnek az autonómia kérdésének a felvetésére, mert ebben az érintett és saját jövője érdekében megszólaló közösség a leghitelesebb. És ily módon a többség számára nyilvánvalóvá teszi, hogy autonómiát akar. Éppen ezért a „most nem időszerű” magatartás gyengíti az állásainkat és a helyzetünket – tette hozzá.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (ENMP) Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is azt nyomatékosította, hogy az autonómia szükségszerűségét folyamatosan hangsúlyozni kell. Ugyanakkor kiemelte, ennek nagyobb hozadéka van, ha a saját közösségünk helyett inkább a románoknak beszélünk róla, és igyekezünk velük megértetni a lényegét. Ami pedig a kiindulópontot, vagyis a nyolc szék vagy három megye kérdését illeti, nem erről kell vitatkozni, hanem a közös cél, vagyis az autonóm régió megvalósításának mikéntjéről.
A beszélgetésről személyes okok miatt hiányzó Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke nevében a témáról tanácsadója, Sánta Imre nyilvánított véleményt. Leszögezte, az autonómia felvetése időszerű volt a tegnap, időszerű ma, és időszerű lesz holnap is. Még akkor is, ha erről a többség egyelőre nem akar párbeszédet folytatni. Előrelépni, vagyis a románokkal megértetni ennek lényegét ugyanis csak akkor lehet, ha beszélünk róla. Sikerre viszont csak akkor számíthatunk, ha van közösen kialakított álláspontunk, és azt egységesen képviseljük. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!