Kovászna, a mofetták városa

A kovásznai Bardócz Áron egy reggel arra ébredt, hogy a lovai elpusztultak az istállóban, és amikor kihívták az állatorvost, megdöbbenten tapasztalták, hogy egy láthatatlan erő, vagyis gáz végzett velük: a széndioxid. Bardócz már ismerve a széndioxid jótékony hatását is, úgy döntött: többé nem foglalkozik állatokkal, inkább gyógyászati célra használja a gázfeltörését. Történt mindez az 1880-as években. Azóta a fürdővárosban már ipari méreteket öltött a mofettázás – derült ki a Dr. Benedek Géza Szívkórház fizikusával, Gyila Sándorral folytatott beszélgetésünkből.

– Elmondaná, Kovásznán miként került be a köztudatba a mofetta?

– Kovásznán mindig jött a gáz, tehát ez nem új keletű dolog, és sajnos nem egyszer történt meg, hogy amikor kutat, épületalapzatot vagy épp pincét ástak, egy olyan helyen, ahol széndioxid-feltörés volt, halál lett a vége a történetnek. Az 1800-as években a líceum régi épületének építése során történt, hogy a mesterember fejszéje a pinceüregbe esett, és amikor az illető utánament, ő maga is elesett, és a földből jövő „doh” – mert a nép így hívta a széndioxidot – végzett vele. Ilyen esetekből tanulta meg az ember, hogy bizony a gázfeltörésbe beleszippantani halálos lehet. De rájöttek arra is, hogy ennek gyógyászati ereje van, ugyanis ha óvatosan mentek bele, a csípő szintjénél nem mélyebbre, akkor elkezdett bizseregni a lábuk köze, meg is izzadtak azonnal és jó erősen. Ezért is nevezték el gőzlőnek ezeket a gázzal feltelt üregeket. A mofetta kifejezés eredetileg az olaszból származik, sokkal később a román fürdőorvosok hozták be Erdélybe. És ez a nyelvi implantáció jól sikerült, mert a gőzlő csak magyarul érthető, miközben a mofetta sokkal titokzatosabb hangzású, sokkal nemzetközibb, és szakkifejezésnek számít a vulkanológiában.

– Melyik Kovászna legrégebbi mofettája?

– A Bardócz-mofetta volt a legelső Kovásznán, ami tudatosan erre a gyógyászati célra készült, és mai napig eredeti formájában látható. 1885-ben a véletlen műve folytán jött létre, ugyanis Bardócz Áron, miután a lovai elpusztultak az istállóban, tudva a gázfürdő jótékony hatásáról, elhatározta, hogy gőzlőt fog működtetni. Később, az 1900-as évek elején, ettől nem messze megnyílt a Bene-mofetta is, céltudatosan gyógykezelésre megépítve. Mondhatni ezekkel kezdődött el Kovásznán a szakszerű gyógyturizmus, ami kezdetben – modern kifejezéssel szólva – panziórendszerben működött, magánházaknál történő elszállásolással. Később, a hetvenes években kezdtek épülni a szállodák, bővült a Szívkórház és a nyolcvanas évek elején a diktátor tiszteletére a Ceau’-villa, ami szintén rendelkezik fürdőgyógyászatra alkalmas felszereléssel, így mofettával is. Egyik próbatöltésén részt vettem, és volt szerencsém látni annak hibáit.

– Mesélne a diktátor mofettájáról?

– A Ceau’-villa mofettáját a tervezők igyekeztek a legbiztonságosabbra építeni, nehogy a „hőn szeretett” államfő megszédüljön, elessen és belehaljon a széndioxidba. Ezt úgy valósították meg, hogy a medence oldalában elhelyeztek egy turbinát, ami gombnyomásra pillanatok alatt kiszívta a széndioxidot a mofettából. De a technikai alagsor felé emiatt huzat keletkezett, a gáz az alagsorba szivárgott be a mofetta helyett. Próbálták ezt a hibát orvosolni, de ettől függetlenül, bár szép, sosem volt igazán jó az a mofetta, főleg amiatt is, hogy három kilométerről, mesterségesen táplálták.

– Máshol is előfordult, hogy „elrontották” a mofettát?

– Kovásznán volt még a Banu-mofetta, pontosabban egy szekrényajtóval lefödhető parányi üreg, amit korabeli fásszínben alakítottak ki, eredetileg – gondolom – magánhasználatra. Szédületesen ömlött belőle a gáz, amiről annak idején még a német ARD televízió is anyagot készített. Nagyon jól működött, idővel vendégek is jártak oda, aztán a kilencvenegynéhány éves Banu néni halála után, állítólag amerikai pénzből, egész kezelőközpontot hoztak létre az udvaron, szálláshelyekkel, vendéglővel, fürdővel. A mofettát továbbköltöztették, de nem épp jó helyre. Értesüléseim szerint most egy helyi vállalkozó próbál újra lelket lehelni az egykoron virágzónak elképzelt kezdeményezésbe. Sikert kívánok neki!

– Kovászna az a város, ahol az ember gödröt ás, és széndioxidot talál?

– Nem mondhatnám, hogy az egész Kovászna ilyen gázos zóna, és azt sem, hogy ha az ember lefúr, akkor biztosan borvizet talál. Készült a hetvenes évek végén egy geológusi tanulmány, ami kifejti, hogy Kovászna melyik részén tör fel a széndioxid, hol van, borvíz stb. Érdekességként megemlítem, hogy a földalatti sziklarétegek függőleges vagy ferde állása miatt megtörténhet, hogy amíg egy helyen borvízkút van, tőle alig pár méterre már édesvizet találnak. A város főterén például, viszonylag kis területen több, egymástól különböző összetételű és ízű vizet lehet kóstolni.

–  Mindenik mofetta egyformán jó? Vagy van, amelyik gyengébb?

–  A Dr. Benedek Géza Szívkórházban működik a világ legnagyobb, gyógyászati értelemben használt mofettája. Naponta több mint 600 ember megfordul ott, félórás váltásokban. Mondjuk, azt el kell ismerni, hogy a nagy tömeg megzavarja a gázteret, és nincs olyan erős koncentrátum, mint mondjuk a Bene- vagy Bardócz-mofettában, ahol naponta kb. tízszer kevesebb ember fordul meg. Ám a szívkórház és a dr. Benedek Géza által kidolgozott kovásznai módszer hírneve számos külföldit vonz, és rengeteg példát sorolhatnék, hogy honnan és milyen célból jöttek. Gyógyászaton kívül sok más célra, pl. sportolók edzésére, magashegyi oxigénhiány szimulálására, a vérkör oxigénszintjének színültig telítésére is használható a széndioxid, de a manapság divatos téma, az ún. üvegházhatás modellálására, kutatására is.

– Voltak, akik mesterségesen készítettek mofettát?

– Volt rá precedens. Egyszer jött egy oltyán gyógyvendég a szívkórházba, benyitott hozzám, és előállt a huncut ötletével. Azt mondta, mivel autógyárban dolgozik, ahol védőgáz alatt hegesztenek, annyi palackozott széndioxidot tud hazavinni amennyit csak akar. Kérdezte tőlem, hogy szerintem működne-e, ha otthon egy gödröt ásna, és azt a palackról töltené széndioxiddal? Hát… igyekeztem lebeszélni. Mondtam neki, olyan ez a megoldás, mintha bor helyett alkoholozott, szénából erjesztett löttyöt kóstolgatna, vagy cukorszirupot a hiteles, méhek által gyűjtött méz helyett stb. Alig egy esztendeje, hogy a kovásznai tapasztalatokon felbuzdulva valaki Magyarországon „feltalálta”, sőt szabadalmaztatta a mofetta-csizmát, ami egy olyan légmentesen zárt lábbeliszerű valami, amit palackról töltenek széndioxiddal. Nem tagadhatjuk, a gáznak így is van gyógyhatása, de lokálisan. Minket nem érint ez az eset, nem konkurencia, de a találmány a kovásznai tapasztalatok alapján létrehozott mátraderecskei „testvérmofettánknak” rontja a mítoszát, épp akkor, amikor a magyar betegbiztosítás beleegyezett az ottani gyógykezelés finanszírozásába, a romániai mintát követve.

– Ön szerint megfelelően reklámozzák a mofettákat?

– Az interneten láttam Viagra gázfürdőként is reklámozva. Ez jól hangzik, csakhogy nem etikus orvosi szemszögből nézve. A közelmúltban svájci egyetemisták jártak szakmai gyakorlatra ide, Háromszékre. A tanulmány végén csoportonként tartottak előadásokat. Itt hallottam egy svájci egyetemista hölgy ötletét, mely szerint a kovásznai Pokolsárt (Balta Dracului) Balta Drakula-ként kellene népszerűsíteni a neten. Na, ettől már csak egy lépésre állt az a próbálkozás, hogy a kürtőskalácsot román brandként jegyeztessék. De a pálinkapert is megnyertük…

– Egy zárójeles kérdés, így a végén. Pár hete az erdélyi média zengett arról, hogy kitörhet a Csomád. Ön szerint is megtörténhet ez?

– Volt egy konferencia 2013-ban. A Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozóján nemzetközi hírű vulkanológus szaktekintély valóban beszélt arról, hogy a Csomád magmakamrája még forró, sőt szeizmo-tomográfiai úton megalkotott képet is láthattunk erről, de arról, hogy „mük”, székelyek a tűzijátékot még megérhetjük (autonóm Székelyföldünkön), erről nem esett szó. A geológus közismerten ezer vagy millió években gondolkodik, ha múltról vagy jövőről beszél. A román sajtó nyolcas erősségű földrengéssel ijesztgette nézőit a minap, Amerika népét a szupervulkán kitörésével ijesztgetik, Indonéziát cunamival, Nápoly népét pedig a Vezúvval. Ez az utóbbi tényleg nem gyerekjáték, ránk, Európára nézve sem, hát még a tövében! A Pokolsár viszont kitörhet, ahogy már többször is kitört (1835, 1856, 1884, 1984, 1988), viszont ott nem a láva működik, hanem cseppfolyósodott, hideg széndioxid-tartalékok szabadulnak el. Szakállas nemzetközi szakirodalma van a cseppfolyós széndioxidnak, Kína keleti partján pl. az óceán mélyén, egy sziklaüregben cseppfolyósszéndioxid-tó fekszik, mert ez a folyadék sűrűbb a víznél.