Klaus Iohannis államfő kihirdette az igazságügyi törvényeket

A szenátus október 17-én fogadta el döntő házként a három igazságügyi törvényt.

A bírák és ügyészek jogállásáról szóló módosított törvényben törölték a fegyelmi vétségek listájáról "az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az alkotmánybíróság, valamint a legfelsőbb bíróság határozatainak nyilvánvaló és indokolatlan figyelmen kívül hagyását a jogorvoslati vagy jogegységesítési kérelmek elbírálása során".

A jogszabály értelmében a legfelsőbb bíróságra a CSM által szervezett versenyvizsgával lehet felvételt nyerni. Olyan bírákat választanak ki, akik a legfelsőbb bíróság értékelése szerint megfelelnek a legmagasabb szintű szakmai követelményeknek, illetve a feddhetetlenségi, magatartási és etikai kritériumoknak. A bírák és ügyészek versenyvizsgáin pontegyenlőség esetén a nagyobb szakmai tapasztalatú pályázó van előnyben. Azoknak a megyéknek, illetve településeknek a bíróságain és ügyészségein, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya legalább 50 százalék, pontegyenlőség esetén a kisebbség nyelvét beszélő jelöltnek van előnye a versenyvizsgán - olvasható a törvényben.

Az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény kimondja, hogy az igazságszolgáltatás megszervezése a bíróságok és ügyészségek tevékenységét szabályozó elvek és szabályok összessége, amelyek célja, hogy szavatolják a román alkotmány tiszteletben tartását és az egyén alapvető jogainak és szabadságainak biztosítását. Az igazságszolgáltatás a legfelsőbb bíróság és a többi bíróság révén történik. A legfelsőbb bíróságot az elnök, két alelnök és egy vezetőtestület irányítja.

Az új jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy minősített elektronikus aláírással is kibocsáthatók a bírósági határozatok.

A törvény értelmében 2024. január elsejétől helyezik üzembe az országos elektronikus bírósági irattárat.

A CSM megszervezéséről szóló törvény többek közt arról rendelkezik, hogy a testületbe azokat a bírákat és ügyészeket lehet beválasztani, akik legalább hét éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és az utóbbi három évben nem részesültek fegyelmi szankcióban.

Az igazságügyi törvényeket a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Románok Egyesüléséért Szövetség és a Nép Ügyvédje is megtámadta az alkotmánybíróságon, de óvásaikat elutasították. Október 20-án Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy ha az igazságügyi törvények kiállják az alkotmányosság próbáját, ki fogja hirdetni ezeket a jogszabályokat.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă szerint az igazságügyi törvények kihirdetésével Klaus Iohannis államfő bebizonyította, hogy nem tiszteli a polgárokat, a jogállamiságot és a nemzetközi partnerséget.

"Iohannis lábbal tiporja a romániai igazságszolgáltatást. Nem tiszteli a polgárokat, a jogállamiságot, a nemzetközi partnerségeket. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa arra kérte, hogy várja meg a Velencei Bizottság véleményezését, mielőtt kihirdeti (vagy nem) az igazságügyi törvényeket. De (...) Iohannisnak semmi sem számít. Az igazságszolgáltatás ellenőrzés alá vonásának tervét végre kell hajtani. Ha Románia menet közben elveszíti európai partnereinek a tiszteletét, az nem sokat számít. A maffiának békére van szüksége" - írta kedden a Facebook-oldalán az ellenzéki politikus.

Bírálta kedden az államfőt a Facebook-oldalán Stelian Ion volt igazságügyi miniszter is. Az USR képviselője szerint Iohannis térdre kényszerítette az igazságszolgáltatást a három törvény kihirdetésével. Bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok 2018-as módosításakor az államfő még arra kérte az alkotmánybíróságot, hogy várja meg a Velencei Bizottság álláspontját, mielőtt megvizsgálná a módosításokat. "Most (...) néhány nappal a Velencei Bizottságnak az igazságügyi törvényekről szóló előzetes jelentésémek közzététele előtt kihirdette a három törvényt" - írta a politikus.

forrás: Agerpres

fotó: presidency.ro