Kitüntették a grófot

Pénteken, november 24-én, az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében tizenharmadik alkalommal adták át az Erdővidék Kultúrájáért díjat, melyet évente olyan személyeknek ítél oda a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kuratóriuma, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a vidék művelődési életé­nek felpezsdítéséhez, a kistérség hagyományainak megőrzéséhez, hírnevének öregbítéséhez. A kitüntetést idén gróf Kálnoky Tibor vehette át a miklósvári Kálnoky-kastély Nagypalota-termében, amely ez alkalomra zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

A vendégeket Demeter László, az egyesület elnöke köszöntötte, aki úgy fogalmazott, az Erdővidék Kultúrájáért díjat mindig olyan személyeknek igyekeztek odaítélni, akik rátermettségükkel, munkájuk révén a közösség erős támasztóoszlopainak bizonyultak, akik bebizonyították, hogy igenis, itthon, a szülőföldön is lehet időt­álló, értékes dolgokat alkotni, szolgálni a haladást, a szépet, a művészit. Gróf Kálnoky Tibor mégis különbözik valamiben az eddigi díjazottaktól, ő nem Erdővidéken, még csak nem is Székelyföldön született, hanem a messzi Nyugaton, ott, ahova mostanában sokan igyekeznek a boldogulást, a jobb életet keresni. Szemben velük, Kálnoky Tibor még ifjú fejjel Erdélybe költözött, ősei földjére, mert úgy látta, itt van értelme új életet kezdeni, munkálkodni, családot alapítani.

Kálnoky gróf életútját bővebben Tüdős S. Kinga sepsiszentgyörgyi művészettörténész ismertette, elmondva, németországi, hollandiai és franciaországi gyermekévei után Németországban végzett állatorvosi egyetemet, először 1987-ben, 21 évesen járt édesapjával Kőröspatakon, ősei birtokán. Bár a látvány, amivel ekkor szembesült, nem adhatott okot sok derűre, az erdélyi „szerelem” számára valahol mégis ez idő tájt kezdődött. Magyarul kezdett tanulni, Budapestre költözött, ahol majdani feleségét is megismerte.

Később Bukarestben kapott munkát, ahonnan már gyakrabban tudott Háromszékre is járni, Kőröspatakra, illetve Miklósvárra. „Ezzel elkezdődött élete mesebeli történeteinek sorozata.” Élete új szakaszának egyik nagy sikertörténete az erdővidéki Miklósvárhoz fűződik, ahol a Kálnoky-család lángja újra fellobbant, s ahol húsz év után sikerült „új életet lehelnie a régmúltba”, vagyis felújíttatnia és múzeummá átalakítania az itteni Kálnoky-kastélyt.

Erdővidék kultúrájáért már ezzel is rendhagyót tett, de mint azt a díjátadó ünnepségen Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke is hangoztatta, Kálnoky gróf az értékmentés mellett abban is kiemelt szerepet játszott, hogy ezeket az értékeket megismerje a nagyvilág. Kapcsolatai révén hírességek jöttek és jönnek Erdővidékre, köztük Károly herceg, brit trónörökös is, hogy megcsodálják a vidék kultúráját, épített- és természeti örökségét, régóta őrzött kincseit.

Kálnoky gróf megköszönte a kitüntetést, jelezve, azt olyan tettekért kapta, melyeket egyedül nem tudott volna véghezvinni, ezért úgy döntött, megosztja a díjat mindenkori segítőivel, támogatóival, akiket egyenként szólított és hívott ki a közönség elé egy közös csoportképre. Az ünnepi est a Codex és a Kájoni Consort régizene-együttesek koncertjével zárult, Kájoni Jánosra Filip Ignác Csaba egyetemi tanár emlékezett.