2017. április 07., 00:282017. április 07., 00:28
A romániai kisebbségvédelem legüdébb színfoltja – minden kétséget kizáróan – a Kovászna, Hargita, és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. Félre ne értsék, nincs abban semmi kivetnivaló, ha a nemzetiidentitás-alapú közösségi szolidaritás némelyekben felelősségérzetettel és cselekvési vággyal ötvöződik, sőt. Lásd: erdélyi magyarok. Abban sem, ha ebből politikai és társadalmi programot gyúrnak, sőt. Lásd: erdélyi magyarok. Mindez a köz ügye iránti érzékenység, a tiszteletre méltó polgári erény megnyilvánulása. És mi más, ha nem ez a demokráciák újra és újra megújulni tudó, kimeríthetetlen erőforrása, kovásza és felhajtóereje.
Az is tiszteletre méltó, és üdvözlendő, hogy az ortodox egyház és az országos román pártokon kívül egy önmeghatározásában, hivatástudatában is lokális kötődésű, román identitású érdekképviseleti igénnyel fellépő szervezet bont szárnyat Székelyföldön (sajátos nyelvi pragmatizmusukkal szólva: Hargita, Kovászna és Maros megyékben). Itt is adott az erdélyi magyar párhuzam, gondoljunk csak az RMDSZ-re vagy a többi magyar politikai szervezetre. Így az is érthető lenne, ha netán valamikor a jövőben ez a szervezet – a politikai fórum és a kulturális lobbi-szervezeti formát kinőve – a választott képviseleti szerepkört is megpályázná.
Az viszont különös, hogy a szervezet egzisztenciális síkon is az erdélyi magyar léthelyzettel azonosul. Csak így magyarázható az a fura helyzet, hogy a helyi román közösségre nemzeti kisebbségként eszmél rá. A nemzetállam kebelében! És ezt a víziót tolmácsolják a közvélemény felé is. Érdemes beleolvasni az udvarhelyi nyilatkozatba: a fórum kommunikációja és érvei egyértelműen a kisebbségvédelmi politizálást idézik; ennek szellemében nyilván meg is fogalmázzák, hogy nem a magyar, hanem a román identitás szorul védelemre.
Jó humorérzékkel olvasva egy szellemes paródiának tűnhet, aminek egyetlen pozitív kisebbségvédelmi hozadéka, hogy a helyi kormányhivatalnokok is végre kipróbálhatták magukat a kisebbségvédő szerepben, sőt hitet is tehettek ebbéli meggyőződésük mellett. És így legalább mindenki jól szórakozik.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!