Kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítéltek el zendülés miatt

A héttagú bírói testület egyhangú döntése értelmében a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta, akit közpénz hűtlen kezelésének bűncselekményében is bűnösnek találtak.

Zendülés közpénz hűtlen kezelése miatt Raül Romeva, Jordi Turull és Dolors Bassa volt katalán kormánytagokra 12 éves börtönbüntetést szabtak ki. Joaquin Forn, Josep Rull büntetése 10 év hat hónap, Carme Forcadell, volt katalán parlamenti elnök 11 és fél év, mert a bíróság szerint zendülést követtek el, amely közrendellenes bűncselekménynek számít a spanyol jogban.

Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Ómnium Cultural civil politikai szervezet egykori vezetőit szintén zendülés bűncselekményében találták bűnösnek, és 9 év börtönre ítélték őket.

Nem kell börtönbe vonulnia Santi Villa, Meritxell Borras és Carles Mundó volt katalán kormánytagoknak, akiket pénzbüntetéssel sújtottak engedetlenség bűncselekménye miatt. Tíz hónapon keresztül napi 200 eurót kell fizetniük, ami összesen meghaladja a 60 ezer eurót (20 millió forint).

Az összes vádlottat eltiltották a közügyek gyakorlásától, börtönbüntetésükkel megegyező időre. A pénzbüntetésre ítélt három politikus esetében ez 1 év nyolc hónap.

A bíróság indoklása szerint mindannyian kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy "jogilag életképtelen" népszavazást terjesztettek elő, amelyet azonban úgy mutattak be mint, amely elvezet a független katalán köztársasághoz.

A katalán parlament döntéseivel pedig a jogszerűség látszatát igyekeztek megteremteni, elhitetve az emberekkel, hogy szavazatukkal hozzájárulnak a köztársaság megteremtéséhez.

A vádlottak összehangolt stratégia részeként, politikai nyomásgyakorlás céljával, civil politikai szervezetekkel összefogva mozgósították a lakosságot, hogy így gyakoroljanak politikai nyomást - érvelt a bíróság.

Az ítélet szerint az erőszakos események "teljesen elégtelenek voltak" a tényleges területi függetlenség és az alkotmány hatályon kívül helyezésének kikényszerítéséhez, ezért a bíróság elvetette az alkotmányos rend ellen irányuló, 25 év börtönnel sújtható lázadás bűncselekményét, amelyet az ügyészség kezdeményezett eredetileg.

A 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult perben tizenketten kerültek a vádlottak padjára, közülük kilencen előzetes letartóztatásban vannak, többen csaknem két éve.

A februárban kezdődött per során a legfelsőbb bíróság 52 tárgyalást tartott és 422 tanút hallgatott meg, köztük Mariano Rajoyt, Spanyolország volt miniszterelnökét.

Az eljárásban a vádlottak ártatlannak vallották magukat az ellenük felhozott vádpontokban. "Az én nézőpontomból semmi, amit tettünk nem bűncselekmény, és azokból a bűncselekményekből, amelyeket nekünk akarnak tulajdonítani, nem követtünk el semmit" - fogalmazott Junqueras.

Carles Puigdemont, leváltott katalán elnök és egykori kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ült a vádlottak padján, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük.

A volt elnök Twitter-oldalán szörnyűnek nevezte, hogy összesen 100 év börtönt kaptak a katalán politikusok. "Úgy kell reagálni mint még soha. Fiaink és lányaink jövőjéért. A demokráciáért. Európáért. Katalóniáért" - fogalmazott.

Az ítélet nyilvánosságra hozatalát követően tüntetések kezdődtek Katalónia-szerte. A várható megmozdulások miatt korábban megerősítették a hatósági jelenlétet több vasútállomáson, a barcelonai repülőtéren, bírósági és állami intézmények épületeinél.

Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök elmarasztaló ítélet esetére már korábban békés utcai megmozdulásokra, polgári engedetlenségre bíztatott.

A Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil szervezet külföldön tervez demonstrációkat a spanyol nagykövetségek előtt, például Londonban és Brüsszelben.

A határozatot néhány órával azután hozta meg Pablo Llarena bíró, hogy a legfelsőbb bíróság zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre.

Az elfogatóparancsot most a közrend elleni bűncselekménynek számító zendülés és közpénz hűtlen kezelése miatt kérte a spanyol bíróság Puigdemont ellen.

A spanyol hatóságok abban bíznak, hogy Belgium ezúttal kiadja a két éve önkéntes száműzetésben ott élő függetlenségi politikust.

A leváltott elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagjának kiadatását korábban Belgiumban és Németországban is elutasították.

A belga bíróság akkor a kérelem szabálytalanságára hivatkozott, míg a német bíróság a vádpontok közül nem látta megalapozottnak a lázadás bűncselekményét, és csak hűtlen kezelés miatt adta volna át a politikust a spanyol hatóságoknak.

A német döntés azt jelentette, hogy kiadatása esetén Carles Puigdemont kizárólag ebben a vádpontban lett volna felelősségre vonható. Vagyis kisebb súlyú bűncselekmény miatt állhatott volna bíróság elé, mint egykori beosztottjai, akik nem hagyták el az országot. A spanyol bíróság, hogy ezt elkerülje, inkább visszavonta az elfogatóparancsot.

(MTI)