2018. augusztus 21., 00:042018. augusztus 21., 00:04
A kommunizmus bukása óta a tömeges elvándorlás a térség, vagyis Kelet-Európa minden országára jellemző: az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint Lettország 1/3-át, Litvánia 1/4-ét, Bulgária pedig a lakossága 1/5-ét veszítette el. Románia is az élen jár: innen a lakosság 1/6-a tűnt el. Nyugat-Európába. De nem járt jobban Lengyelország és Magyarország sem, a megnyíló közös európai munkapiac onnan is gyorsan elszippantotta a szakképzett dolgozói réteget.
A távozók helyére keletebbről, pl. Ukrajnából érkeznek tömegesen. Magyar vonatkozása is van a jelenségnek: a kárpátaljai magyarok is tömegesen hagyják el szülőföldjüket, új életet kezdve a határ túloldalán, Magyarországon. Vagyis a dolog úgy fest, hogy a kommunizmust követő impériumváltás óta a tömegek megindultak Keletről Nyugatnak, és a folyamat azóta is tart.
Székelyföldön ennek a jelenségnek évszázados hagyományai vannak. A többnyire rurális, kisvárosokkal tarkított térség már az Osztrák–Magyar Monarchiában is népességkibocsátó területnek számított. A székely nagycsaládok népességfeleslegéből táplálkoztak, oltották munkaerőszomjukat a Birodalom, de a Román Királyság fejlődő, modernizálódó városai is. A jobb élet reményében innen indultak a székelyek inasnak vagy dajkának, házvezetőnőnek.
Ezt a folyamatot a kommunisták tervgazdasága leállította. Kelet-Közép-Európa migrációs hullámait betörték, becsatornázták. A lezárt országhatárok gátrendszerként, a lakónegyedek pedig amolyan duzzasztótavakként funkcionáltak. A nagy ipar- és gazdaságfejlesztési projektek néhány évtizedig szülőföldjükön tartották az embereket, következésképp Románia lakossága is felduzzadt.
Ez a rendszer azonban fenntarthatatlan volt, a történelem kimosta alapjait. A zsarnokság kovásza nélkül a Patyomkin-gazdaság hónapok alatt összeomlott, Kelet-Európa pedig legyengülten került ki. Bár a migráció újra beindult, a történelem nem ismétli önmagát. Erős regionális központ nélkül a népességvándorlás immár nem a szűkebb térségen belül áramlik, Budapest, Bukarest és Prága felé, hanem a tőkeerős Nyugat-Európában gravitál. Munkaerő nélkül Európa keleti országainak a felzárkózás még nehezebbnek tűnik, mint azt húsz éve gondolták.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!