Új szauruszfaj bukkant fel Lázárfalva határában! Igaz, nem most! Régebben, több 100 évvel ezelőtt. Lába lenyomatát Jézus lábnyomának hívták a paleontológiában járatlan helyiek. Mivel halvány fogalmuk sem volt a sárkánygyíkokról, így biztosan azt gondolták, az Üdvözítő lúdtalpú cipőt viselt, mint a királyok bolondjai a hosszú, csónakszerű papucsokat.
2017. december 06., 14:182017. december 06., 14:18
Új szauruszfaj bukkant fel Lázárfalva határában! Igaz, nem most! Régebben, több 100 évvel ezelőtt. Lába lenyomatát Jézus lábnyomának hívták a paleontológiában járatlan helyiek. Mivel halvány fogalmuk sem volt a sárkánygyíkokról, így biztosan azt gondolták, az Üdvözítő lúdtalpú cipőt viselt, mint a királyok bolondjai a hosszú, csónakszerű papucsokat. Vagy azt is hihették, Krisztus talán a római katonák megtévesztésére menekülés közben öltötte magára az otromba papucsokat, hogy ne bukkanjanak a nyomára. Újabban kiokosodtak a lázárfalviak, és rájöttek, hogy nem Krisztus járt erre, hanem valami dinoszaurusz-féle! Így lett Dinókő. Ezzel korrigálván több évszázados tévedésüket.
Na, végre! Ideje is volt, elvégre a 21. században vagyunk. Örömmel konstatálom, hogy megvilágosodtak, mint Buddha, s feltalálták a csíki dinoszauruszokat. Mert füllenteni és nagyokat mondani mindig is tudtunk. Ezért mesés a Székelyföld, főleg a naiv idegenek előtt. Pont olyan, mint a Székely Legendáriumban az összes létező és nem létező mese, legenda. Mert mese ez a javából. Méghozzá annyira dilettáns, hogy a „szakértők” megállapítása egyenesen nevetséges.
Ugyanis ki látott olyan élőlényt, legyen az dinoszaurusz vagy bármi, ami húsból és csontból áll, amelyiknek a lába nem sül le a forró andezitlávában? Mert a lábnyom egy darab andezitben maradt fenn, nem pedig valami ártatlan homokkőben, palában, löszben – mint ahogy az a világon, a rendesebb és kevésbé legendás helyeken mindenhol lenni szokott. Ezek után megkérdezem a tisztelt szakértőt vagy szakértőket, még az angol egyetemi professzort is – aki állítólag látta a „lábnyomot ”–, legalább annyit tudnak-e, hogy a folyékony láva hőmérséklete mennyi a felszínen? Hát, amíg ki nem hűl, úgy 700–1300 C-fok. Dinó legyen a talpán, amelyik ennyit kibír! Vagy végtagjai legyenek vasból (olvadási pont: 1538 C-fok), kobaltból (1495 C-fok), titánból (1668 C-fok) vagy legalább platinából (1768 C-fok), esetleg palládiumból (1555 C-fok). De ha egy dinó tappancsa wolframból van, akkor garantáltan biztosított a lenyomat, nem olvad meg, mint a tavalyi hó! Ez a derék fém nem hajlandó meglágyulni holmi folyékony andezitben, kemény marad még 3422 C-fokon is!
Aztán még valami, ami a dinók ellen szól! A lábnyom 4 ujjú. Nahát, ez is csodaszámba megy. Biztos valami mutáns példány lehetett, mert amíg minden rendes dinónak 3 vaskos lábujja van, addig a lázárfalvinak négyet adott az Isten, mint a szibériai sámánoknak, akiknek a kezén, olykor a lábán 6 ujjnak kellett lennie, hogy földöntúli erejükben megbízzanak az emberek. Igaz, a balszélső ujj igen vékony, satnya, mint egy pálcika, szinte el is hanyagolható a többihez képest.
Az is teljesen lehetetlen, hogy egy kb. 60 millió éve kihalt élőlény lábnyoma legyen a fiatal, 1,8 millió éves andezitben. Szerintem az igazság az, hogy a mi lábnyomunk egy lehet a sok ludus naturae (a természet játékai) közül. vagyis nem az, aminek látszik. Ugyanis a Csomád lávája több kilométer mélységből magával hozta a krétakori flis (általában kemény, kvarcos homokkő, konglomerátumok és más üledékes kőzetek) egy-egy bekebelezett darabját, amit a felszínre jutva már nem tudott teljesen magába olvasztani, és ami zárvány formájában benne maradt az egyre hűlő kőzetben. Aztán jött a jó, öreg erózió, a mállasztó erők, amelyek a lúdláb alakú kőzetzárványt kimosták az andezitből, létre hozva a lázárfalviak képzeletében Krisztus lábnyomát, aminek nem biztos, hogy az Üdvözítő örvendett volna a maga idejében.
És mi történt ezek után? Amint a Csíki Hírlap november 8-án világgá kürtölte, ellopták a 8 tonnásra becsült dinoszaurusz-követ! Valakinek igen megtetszett, és valószínű hazavitte nyomtatónak a káposztás hordójába! Jómagam nem merném kijelenteni, hogy „ellopták” – mert ami senkié, és amivel a kutya sem törődik, azt nem lehet ellopni! Most már hiába óbégat a kozmási tanács alelnöke, mert ha a falut tényleg érdekelte volna ez a kőtömb, régen ritkaságszámba menő természeti képződménynek nyilvánították volna, mint a csíkszentléleki öreg hársat. Bekerítették és védték volna, turistaösvényt festettek volna az odavezető útra mind Lázárfalvából, mind Nagytusnádról, hadd csodálkozzanak a naiv turisták a Kamusaurus Lázárfalvensis lábnyomán!
Ezek után nem marad egyéb, minthogy gratuláljak annak, aki végre értékelte valamire a követ, és kisajátította, felkavarva ezzel a poshadó nemtörődömség állóvizét, ráébresztve ezáltal az illetékeseket, hogy mit ér a kő, mégha nem is igazi lábnyom! Végül, mutatóba álljon itt egy igazi sárkánygyík lábnyoma, amit az amerikai Arizona államban fotóztam. A dinólábnyomok lenyomatai tömegesen kerültek elő a Colorado folyón épített Powell-gát alapozásakor. Az úgynevezett navajo-homokkő őrizte meg őket, melynek kora a triász vége, esetleg a jura kor kezdete, ami kb. 200 millió évnek felel meg.
Zsigmond Enikő geológus
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!