Jó dolog lehet belőle

Számtalanszor olvasták a tanügyi rendszer fejére, hogy nem figyel a munkaerőpiac igényeire. Kivételes módon idén a beiskolázási tervek elkészítését azzal kezdik a tanfelügyelőségek (miniszteri rendeletre), hogy bekérik a cégektől a munkaerő-szükségletükről, igényeikről szóló kimutatást, és ennek a figyelembevételével állapítják meg azon szakok számát és milyenségét, amelyeket jövőre a duális képzésben, illetve a szakiskolákban indítanak – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Kiss Imre főtanfelügyelő.

Az október 31-i Hivatalos Közlönyben közöltek alapján, igen szoros ütemterv szerint, sok szereplővel folytatott egyeztetés után születnek meg majd a végleges számok. A tanfelügyelőségek a kereskedelmi kamarák segítségére és a cégjegyzékükre alapozva próbálnak minél szélesebb vállalkozói réteget bevonni, a cégeknek pedig a maguk során november 17-ig jelezniük kell a helyi, az Országos Szakképzési Fejlesztési Központ felé, amelyek a megyei tanfelügyelőségekkel és az önkormányzatokkal is közlik az igényléseket. Miután helyi szinten javaslatot tesznek bizonyos helyszámra vonatkozóan, Bukarestben a minisztériumban elemzik, milyen mértékben vannak kielégítve a helyi igények, és ha kell, regionális együttműködés keretében próbálják kiegészíteni egyes megyék fehér foltjait, azaz a nem lefedett szakokat.

Hasonló menetet követnek a dolgok a szakiskolák profiljának az összeállításakor, szintén a cégek, vállalkozások teszik meg az első lépést, (november 17-ig) jelezve az iskoláknak és tanfelügyelőségeknek, milyen szakoktatást szeretnének, majd keretszerződést kötnek az iskolákkal, amely azt is tartalmazza, hogy biztosítaniuk kell az adott szakon tanuló diákoknak a gyakorlatozási lehetőséget. A tanfelügyelőség javaslatot tesz egy bizonyos beiskolázási számra, majd a Helyi Szakképzési és Fejlesztési Bizottság elé kerül a terv, ahol az iskolafenntartó önkormányzatok, a duális képzést felvállaló cégek és az iskolaigazgatók jelenlétében megvitatják a számokat, és kiközölnek minden érintett szereplőnek.

A tanfelügyelőségek vezetőtanácsa jóváhagyásának birtokában megszületnek majd a partnerségi szerződések a cégek, iskolák és önkormányzatok között, 2018 januárjában pedig a végleges beiskolázási terv, amelyet az oktatási minisztérium felé továbbítanak.

Mint látjuk, enyhén szólva nem egyszerű folyamat, javára szól, hogy minden érintettnek joga, lehetősége van belenyúlni, amennyiben azok, akik előírták, tartják is magukat a saját szabályaikhoz.
– Nem kizárt, ha nagyon változatos skálán mozognak a szakoktatásra vonatkozó igények, vagy számos a duális képzést igénylő cégek száma, az osztályok kialakítása az elméleti oktatás rovására megy – fogalmazott Kiss Imre. Igaz, hogy ennek igénye már régóta megfogalmazódott a vállalkozókban és a szülőkben, az érvek között a legsűrűbben hangoztatott az, hogy nem kell mindenkinek középiskolát végezni, mert úgysem tudnak elhelyezkedni, ilyenformán a túl sok elméleti osztállyal megágyaznak a kivándorlásnak, hiszen szakmát sem adnak a gyermekek kezébe.