J`accuse…!

Világért se szeretném magam Émile Zolához hasonlítani, az alábbi írás pedig sem terjedelmében, sem mondanivalójában nem hasonlít a híres író J`accuse…! című nyílt leveléhez. Nem írok egetrengető kémkedési történetekről, magasrangú katonai dolgokról, Franciaországról.

Mégis egy dologban hasonlítani fog Zola írásához: vádolok.

Vádolom Románia felnőtt lakosságának javarészét, akik képtelenek szétválasztani a jót a rossztól, nem tudják megérteni a leírt szöveget, felülnek mindenfajta álhírnek, önjelölt doktorok bárgyú magyarázatainak, a józan ész használatát teljesen mellőzve írnak, mondanak, kiabálnak féligazságokat vagy böhömnyi hazugságokat. A biológiából alig átmenőt kapott, kémiából többször bukott egykori diák most már tudósokat oktat ki, régi tanárait csúfolja és rokonaival, barátaival vív egészségtelen szópárbajokat.

Vádolom Románia tanítóinak, tanárainak javarészét, akik képtelenek voltak megtanítani diákjaiknak – kényelemből, unalomból – azokat a lehetőségeket, amelyekkel gondolkodásra késztetik a nebulót, nem tudták vagy nem akarták átadni az agytekervények használati útmutatásait. Beérték azzal, hogy a száraz anyagot belepumpálják a gyerekekbe és semmi önálló munkát nem végeztettek velük, munkahelyük csak munkahely volt és semmiféle hivatást nem éreztek szakmájuk iránt.

Vádolom az álhírek szerkesztőit, kitalálóit, tudományos szakcikkek, magyarázatok elferdítőit és ezeknek terjesztőit! Azok az emberek, akik az álhíreket terjesztik vagy teret adnak azoknak, semmivel nem különböznek azoktól, akik kitalálták ezeket. Az újságok, hírportálok koronavírusos cikkei alatt hemzsegnek ezek az álhírek hozzászólások formájában.

Vádolom azokat az orvosokat, akik mindenféle szakmaiságot félretéve nem állnak ki az oltás fontossága mellett. Ezek az orvosok jobbára nem virológusok, de annál több gyógyszerész, általános szakorvos és önjelölt tudós akad köztük.

Vádolom a legtöbb falu, város polgármesterét, alpolgármesterét, elöljáróját! Semmit nem tettek annak érdekében, hogy megértessék a lakossággal az oltás fontosságát, sőt rengeteg példa akad arra is, mikor az oltásellenességük már-már a legkisebb IQ-val rendelkező lakos gondolkodásmódján is túltesz. Mínuszban.

Vádolom az egyes vallási felekezetek egyes egyházi embereit, papjait, lelkipásztorait, plébánosait! Semmit nem tettek annak érdekében, hogy a nyáj, amelyet ügyelniük kellene, ne szaladjon szét, ne legyen beteg, ne haljon meg. Ha lehet, akkor akadályokat gördítettek az orvostudomány elé, sőt akad olyan református lelkipásztor is, aki nemzetünk ellenségeivel is szövetkezne „szent célja” érdekében. Minduntalan elfelejtik, hogy az Isten nem ránézéssel, ráfújással segít problémáinkon, gondjainkon, hanem eszközöket ad, amelyekkel mi magunk meg tudjuk oldani azokat.

Vádolom a politikusokat, az államelnököt, mert a világjárvány alatt képtelenek voltak egységes, következetes, jó döntéseket hozni a lakosság érdekében. Képtelenek voltak felülkerekedni – mint mindig – kicsinyes dolgaikon és politikai krízist is előidéztek a pandémia idejére, miközben naponta 4-500-an halnak meg a koronavírus okozta betegségben.

Tókos Levente