A csapadék- és hómentes tél nem csak a gyermekek kedvét szegi, hogy nem lehet szánkózni, korcsolyázni, hóembert építeni, hanem azon felnőttek kedvét is, akik téli madáretetőt működtetnek, mert az itthon maradt madarak nem látogatják a madáretetőket.
2021. január 08., 00:332021. január 08., 00:33
December első napjaiban akasztottam ki a cinkegolyót, de érdeklődés hiányában érintetlen maradt, talán legfeljebb két alkalommal jött egy-két széncinege, de ők is elmentek. Szórtam ki fekete napraforgómagot is a madáretetőre, amit végül a verebek lakmároztak be. Felvetődik a kérdés: hová tűntek a madarak, miért nem látogatják az etetőt? A válasz összetettebb, de mindenképp összefügg az enyhe időjárással. Ugyanis, az igazi téli napokon egy kifüggesztett cinkegolyót pillanatok alatt felfedeznek a cinegék, és rövid idő alatt már egy tucat madár járja az etetőt. Azonban amikor a hó, a fagy elmarad, mint mostanában, a madarak találnak természetes táplálékot, és azt részesítik előnyben. Ezért is szerepel a téli madáretetés szabályai között az, hogy amíg nem áll be a fagy, addig nem kell őket etetni.
Enyhe teleken akadnak olyan madarak, amelyek nem vonulnak el, inkább itthon maradnak, és az áttelelést vállalják. Köztudott, hogy főképp azért vándorolnak, mert leszűkül a táplálékforrásuk. A nagyobb testű madarak – mint a fehér gólya –, a hideget meglehetősen jól tűrik, így nem csoda, hogy a megyében több helyen is lehet látni visszamaradt példányokat, amelyeknek látszólag semmi egészségügyi problémájuk nincs, egyszerűen úgy döntöttek, itthon telelnek. Alkalmazkodnak az időjárás viszonyaihoz, kevesebbet mozognak, naphosszat álldogálnak a mezőben. Táplálékot találnak, ezért nagy eséllyel vészelik át a telet. A gólyák mellett nagy kócsagokat, szürke gémeket is lehet látni.
A cinegék, csuszkák, pintyek, ha nem is járják a madáretetőket, attól még itt vannak a környezetünkben. Parkokban, kertekben, temetőkben, az Olt folyó mentén megfigyelhetők. Egy reggeli városi séta során a verebek, galambok mellett szarkákat, mátyásmadarakat, feketerigókat, csízeket, erdei pintyeket, cinegéket, csuszkákat, őszapókat, nagy és balkáni fakopáncsokat, ökörszemet, süvöltőt láthatunk.
Kelemen László
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!