Iohannis: az energiaárak emelkedéséért és az inflációért Putyin a hibás, nem a kormány

Az elnök a bukaresti Colentina kórháznál tett csütörtöki látogatása végén nyilatkozott az újságíróknak.

"Az infláció csak egyik tényező. (...) Teljes mértékben bízom benne, hogy a kormány továbbra is a megfelelő intézkedéseket fogja meghozni" - mondta Iohannis.

Az államfő hangsúlyozta, hogy az inflációt, a nehéz gazdasági helyzetet és a magas energiaárakat nem az okozza, hogy valaki nem látja el megfelelően a feladatát Romániában, hanem a háború.

"A kormány, a parlament, a politikusok általában ellátják feladatukat, és sokszor találnak is megoldásokat, nem hibáztathatjuk a kormányt, a parlamentet vagy a politikai réteget. Putyin a hibás, aki kirobbantotta az Ukrajna elleni háborút" - nyilatkozta Iohannis.

Az államfő szerint a jelenlegi kormánykoalíció ki fog tartani a választási ciklus végéig, azaz 2024-ig.

Azt mondta, úgy véli, a jelenlegi koalíció ki fog tartani 2024-ig. Hozzátette, tudomása szerint a koalíciót alkotó pártok még nem egyeztettek arról, hogy milyen formában vágnak neki a soron következő parlamenti választásoknak. Mint mondta, az egyik lehetőség az lenne, hogy közösen induljanak, de azt is megtehetik, hogy külön listákkal indulnak, előzetesen azonban megállapodnak abban, hogy a választások után folytatják a koalíciós együttműködést.

"Ez alapvetően két dologtól függ: a konkrét eredményektől, vagyis attól, hogy mennyire elégedettek a románok ezzel a kormánnyal, illetve a leadott szavazatoktól. Minél többen mennek el voksolni, annál egyértelműbb az eredmény, annál világosabbá válik, hogy a román állampolgárok szerint milyen irányt kell követnie a parlamentnek, a kormánynak és a román politikának" - fogalmazott.

Az államfő úgy nyilatkozott, nem tartja tanácsosnak "a válság kellős közepén" kiértékelni a miniszterek munkáját, és hogy a kormányfőnek alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére olyan esetre, ha egyik vagy másik miniszter nem látja el megfelelően a feladatát.

"Amikor bátorítottam ennek a koalíciónak a megalakítását, az emberek úgy gondolták, hogy hibát követek el. Az eredmény viszont az utóbbi évek legstabilabb, legszilárdabb és legeredményesebb kormánya lett" - mondta az elnök.

Iohannist a miniszterek tevékenységének kiértékeléséről is kérdezték.

"Nem javasolnék kiértékeléseket most, a válság kellős közepén. Ha egyik vagy másik miniszter nem halad a munkájával, az alkotmány bármikor lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy lecserélje" - érvelt az államfő.

 Klaus Iohannis úgy nyilatkozott, elvben egyetért azzal, hogy néhány ponton módosítani kell az alkotmányt, ez azonban nagyon érzékeny téma, és mélyreható tárgyalásokra van szükség a parlamenti pártok között.

"Azt gondolom, vannak kérdések, amelyeket tisztázni kell az alkotmány kapcsán" - jelentette ki a sajtó kérdéseire válaszolva Iohannis. Példaként említette az előre hozott választások témáját, amely jelenleg még fogalmi szinten sem jelenik meg az ország alaptörvényében. "Tisztáznunk kell, hogyan, ki és mikor oszlatja fel a parlamentet, mit is jelent az, hogy előre hozott választások" - fogalmazott.

További ok lehet az alkotmánymódosításra az az előírás, miszerint egy ügyvivő miniszter mandátumának maximális ideje 45 nap lehet. "Ha a válság 145 napot tart, mit csinálunk? Kormány és miniszterek nélkül maradunk? Ezek a dolgok megtörténtek, levontuk a tanulságot, és ezek alapján javítanunk kell az alkotmány szövegén" - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a kommunizmus bukása óta foglalkoztatja a közvéleményt az államelnök megválasztásának és hatáskörének kérdése. "Nép által választott, nagy hatalmú államfőt akarunk vagy parlament által választott, inkább csak protokollszerepet betöltő államfőt? Mindkettő mellett és ellene is szólnak érvek" - mondta Klaus Iohannis.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdését "nem a televízió vagy a közösségi média" fogja eldönteni, hanem a nép által választott törvényhozók "mélyreható politikai vitái".

Iohannis azt mondta, elvben egyetért az alkotmánymódosítás szükségességével, de ehhez higgadt tárgyalásokra van szükség az állam jobb működése érdekében.

(Agerpres)